Néhány évvel ezelőtt a fehérjével dúsított élelmiszerek elsősorban a sportolók és a testépítők célcsoportját szólították meg. Mára a protein kifejezés lényegében önálló értékesítési kategóriává vált, a fogyasztók jelentős része pedig hajlandó többet is fizetni ezekért a termékekért, mert azokat egészségesebbnek, korszerűbbnek vagy táplálkozási szempontból előnyösebbnek tartja. A fehérje szerepe valóban kiemelkedő az emberi szervezet működésében: részt vesz a szövetek felépítésében, az izmok működésében, számos hormon és enzim képzésében, valamint energiaforrásként is szolgál.
Egyre több ilyen élelmiszer van itthon: sokan veszik, de ezt nem tudják róla
Nem véletlen, hogy a tudatos táplálkozásról szóló beszélgetések egyik leggyakoribb témájává vált. A fehérjeszükséglet viszont nem mindenkinél azonos. Az általános táplálkozási ajánlások szerint egy átlagos felnőtt napi fehérjebevitele testtömeg-kilogrammonként 0,8-1 gramm körül alakul, míg rendszeresen sportoló vagy intenzív fizikai aktivitást végző embereknél ez az érték akár 2,2 gramm/testtömeg-kilogramm/nap is lehet. A fehérjebevitel iránti fokozott érdeklődés részben ezzel magyarázható.
De valóban annyi fehérje van ezekben a termékekben, mint amennyi a csomagoláson szerepel?
A gyártók és forgalmazók az európai uniós szabályozás szerint nem tüntethetnek fel önkényesen fehérjetartalomra vonatkozó adatokat a címkén. A tápértékadatokat megfelelően alá kell támasztaniuk, amely történhet számításokkal vagy laboratóriumi vizsgálatokkal. A független laboratóriumi ellenőrzések ugyanakkor fontos szerepet játszanak annak igazolásában, hogy a termék tényleges összetétele megfelel-e a címkén szereplő információknak. A J.S. Hamilton független európai laboratóriumi hálózat szakértői a Laborhíreknek elmondták: a vonatkozó előírások szerint proteinforrásnak csak olyan termék nevezhető, amelynek energiatartalmából legalább 12 százalék származik fehérjéből, míg a magas fehérjetartalomra vonatkozó állítás használatához ez az arány legalább 20 százalék kell legyen.
Egyre több gazda áll át erre a növényre: ők már tudják, aranyat ér
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elegendő önmagában a fehérje grammokban megadott mennyisége. A teljes tápérték-összetételt is figyelembe kell venni annak eldöntéséhez, hogy egy állítás, felirat jogszerűen használható-e. Az ilyen tápanyag-összetételre vonatkozó állítások használata ugyanakkor nem kötelező: a gyártó akkor sem köteles feltüntetni a „fehérjeforrás” vagy „magas fehérjetartalmú” jelölést, ha a termék egyébként megfelel a vonatkozó feltételeknek.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni a természetesen magas fehérjetartalmú élelmiszerek és a fehérjével dúsított termékek között. A piacon egyaránt megtalálhatók olyan termékek, amelyek eredendően jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaznak, valamint olyanok is, amelyekhez a gyártás során különböző fehérjeforrásokat adnak hozzá a kívánt tápérték elérése érdekében.
A fehérjével dúsított termékek esetében a gyártók gyakran tejsavófehérje-koncentrátumot (WPC), tejsavófehérje-izolátumot (WPI), illetve különböző növényi fehérjeforrásokat - például szója-, borsó-, rizs- vagy kenderfehérjét - használnak a kívánt fehérjetartalom eléréséhez. A protein felirat ezért nem csupán kommunikációs elem a csomagoláson. A fehérjetartalomra vonatkozó állítások használatát uniós szabályok határozzák meg, így a jelölések pontossága nemcsak a fogyasztók tájékoztatása, hanem a jogszabályi megfelelés szempontjából is alapvető kérdés.
Hogyan derül ki egyáltalán, hogy a címkén szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak?
A laboratóriumokban a vizsgálat jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen megmérik egy termék fehérjetartalmát. A J.S. Hamilton szakértői szerint a tápértékjelölés ellenőrzése során a laboratóriumi munka több egymásra épülő vizsgálatból áll. A szakemberek meghatározzák a termék fehérjetartalmát, ellenőrzik annak tápérték-összetételét, valamint vizsgálják azokat a paramétereket is, amelyek a vonatkozó élelmiszerjogi követelmények teljesüléséhez szükségesek.
Mérget vennénk le a polcokról? Kiderült az igazság az E-számokról
A vizsgálatok során a laboratóriumok nem csupán egyetlen adatot ellenőriznek, hanem azt is vizsgálják, hogy a termék összetétele megfelel-e a csomagoláson szereplő információknak. A tápértékjelölés ellenőrzése, az összetételvizsgálatok és az egyes tápanyagok meghatározása együttesen biztosítják, hogy a gyártói állítások mögött valódi, mérhető adatok álljanak. A szakértők szerint a fogyasztóknak érdemes tudatosan értelmezniük a protein termékek címkéit. A címkén feltüntetett fehérjetartalom mellett az energiatartalom is fontos információ lehet: egyes táplálkozási ajánlások szerint a kedvező összetételű fehérjedús termékek körülbelül 5 gramm fehérjét tartalmaznak 100 kilokalóriánként.
A szakemberek emellett gyakran 15-25 gramm fehérjét tartalmazó adagot tekintenek megfelelő választásnak azok számára, akik tudatosan szeretnék növelni fehérjebevitelüket. Egy fehérjével dúsított termék összetétele ugyanakkor jelentősen eltérhet hagyományos változatától: a kívánt állag és íz elérése érdekében a receptúrában cukrok, zsiradékok, édesítőszerek vagy egyéb technológiai összetevők is megjelenhetnek. A tudatos választáshoz ezért érdemes a fehérjetartalom mellett az energiatartalmat, valamint a cukor- és zsírtartalmat is figyelembe venni.
Új őrület hódíthat a magyar gazdáknál: nagyot nyerhet, aki ezt bevállalja
A fehérjedús termékek népszerűsége várhatóan tovább növekszik az elkövetkező években. Egyre több termék épít a protein tartalomra, ezért egyre fontosabbá válik a feliratok hitelességének ellenőrzése is, hogy biztosan tudjuk: a címkén szereplő ígéretek mögött valódi, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható tartalom áll.
