Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
Az állategészségügyi szakemberek helyett Pereszteg polgármestere tartott tájékoztatót a település lakosságának.
Nincsenek könnyű helyzetben a tormatermelők idehaza, lépésekre lesz szükség a következő években.
Több mint nyolcezer állatot kellett leölni, a kárérték pedig már meghaladja a 22 milliárd forintot.
Sürgős lépésekre lenne szükség a magyar konzervipar egyik nagy múltú szegmensének megmentése érdekében.
Nullához közelít annak az esélye, hogy mesterségesen előállított lenne a Magyarországon pusztító ragadós száj- és körömfájás vírus.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a méhészek által is alkalmazott szirupoztatás módszerét otthon is alkalmazhatják.
A decemberi és januári csapadékmennyiség alig érte el a harmincéves átlag felét, a talaj mélyebb rétegeiben 50–70 centiméter között már több mint 80 milliméter víz hiányzik.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
A precíziós technológiák komoly segítséget jelenthetnek a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.
Van a gazdáknak egy rétege, akiknek csak a legjobb minőségű gépekkel éri meg a termelés.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A Portfolio Agrárdíjak 2024-es díjátadóján a zsűri különdíját Gáspár Gyula, az Agropoint Kft. ügyvezető-igazgatója kapta.
A La Niña jelenség hivatalosan is beköszöntött, a szakemberek azonban gyenge ciklussal számolnak.
Az utóbbi időben a gépforgalom visszaesett, ám a cégek szolgáltatásaira nőtt az igény a termelők körében.
Az elmúlt időszakban megváltoztak a szokások a növényvásárlások terén is, egyre többen keresik a mediterrán típusú növényeket.
A magyarországi kerttulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy nem tudják, mit tegyenek a portájukon álló idős vagy veszélyesnek ítélt fákkal.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.