Mészáros Péter szerint az erdőnek nagyon jól jött ez a hatalmas mennyiségű hó, ami most borítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője hozzátette, hogy a Pilisben most 25-30 centis hó takarja a parkerdőt, amire évek óta nem volt példa, utoljára talán 2012-ben esett ennyi hó arrafelé. Úgyhogy az erdészek ennek most nagyon örülnek. A szakember beszélt arról is, hogy 

a hótakaró védi az erdőt a fagyok ellen, amire most szükség is van, hiszen eléggé lecsökkent a hőmérséklet. Tehát az erdő köszöni szépen ezt a havat, nagyon szívesen fogadta, és várja természetesen a kirándulókat is.

A szóvivő szerint a kikapcsolódni vágyó emberek számára a havas táj, a hatalmas hótömeg nagyon vonzó lehet, de óvatosnak kell lenni, fel kell rá készülni, hogy az erdőben más körülmények uralkodnak, mint a településeken. Mint mondta, a hó nincs eltakarítva a túraútvonalakról, sőt, ezt nem is szeretnék. Mészáros Péter hozzátette, hogy aki ilyen körülmények között elindul túrázni, az alaposan készüljön föl. Mint mondta, megfelelő útvonalat kell kiválasztani, erre már nagyon sokféle lehetőség van akár az interneten, akár papír alapú térképeken, és tájékozódni kell arról is, hogy merre érdemes vagy nem érdemes elindulni, ami a például a Parkerdő honlapján is ott van az aktuális felhívások között.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője arra is felhívta a figyelmet, ha valaki elindul az erdőbe, jó, ha van nála egy papír alapú térkép, és fontos, hogy mondja el egy ismerősnek, rokonnak a tervezett útvonalát. Mivel a térerő az erdőben nem mindig megbízható, ezért ha bajba kerülne az illető, akkor így lesz, aki esetleg értesíteni tudja a 112-t. Minden esetben ezt a nemzetközi segélyhívót kell hívni - tette hozzá.

Ilyenkor is érvényes, hogy a kijelölt túraútvonalakról nem szabad letérni. Rétegesen kell öltözni, és nagyon fontos a vízálló lábbeli. A hátizsákba is kerüljön egy termosz, ami meleg teát tartalmaz, és legyen ott még némi energiadús ennivaló. Szemetet ne hagyjunk magunk után, most ráadásul ez különösen jól virít a hóban, mindenki vigye magával a hulladékát

- hangsúlyozta Mészáros Péter.

Kríziskezelési üzemmódban dolgoznak a vadgazdálkodásért felelős vadászok

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa elmondta, hogy a vadgazdálkodásért felelős vadászok az extrém hideg és a folyamatos havazás miatt átálltak a kríziskezelési üzemmódra. A szakember jelezte, hogy most a vadállomány etetése a legnagyobb feladatuk, amit azonban nem végezhetnek átgondolatlanul, különben kárt okoznak az állatoknak. Mint mondta, elsősorban a vadállomány téli etetésére van szükség. Egyébként nem csak hóhelyzet idején végzik ezt a feladatot, hiszen a magyar mezőgazdasági struktúra körülbelül fele tavaszi vetésű növényből áll - mint a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa -, és ősztől hirtelenjében lecsökken a táplálkozó terület. Az etetést alapvetően ott kell végezni, ahol nincs őszi gabona, áttelelő takarmánynövény vagy éppen vadföld, amit a vadgazdálkodó létesít, hogy biztosítsa a vadak táplálékát - magyarázta a szakember.

Földvári Attila beszélt arról is, hogy a kemény tél más helyzetet teremt, mert ilyenkor a magas hó, főleg ha esetleg még kérges is, megakadályozza a táplálkozást. A szakember hangsúlyozta, hogy

ezért van szó most kríziskezelésről, hiszen a megfelelő élőhely alapvetően biztosítani tudja a vadállomány táplálékát, de ilyenkor nekünk kell átsegítenünk a vadakat a nehéz időszakon. Fontos látni, hogy nem ettől lesz sok sem az apróvad, sem a nagyvad. Itt arról van szó, hogy a tél végére jobb lesz a vadak kondíciója, a jövőben a szaporodási sikeressége, vagy éppen a fiatal állatok túlélését segítjük ebben az időszakban.

Alapvetően háromféle takarmánytípussal dolgoznak: az egyik a szálas takarmány, mint a lóhere vagy a lucerna, a másik a szemes, a kukorica, árpa vagy búza, illetve a lédús takarmányfélék, elsősorban a cukorrépa, a takarmányrépa, esetleg a káposztafélék.

Nem mindegy, hogyan és mivel takarmányozzuk a vadállatokat

A szemestakarmány esetében arra kell figyelni, hogy megnöveli az anyagcsere hőtermelését. Mindenképpen szükség van rá, különösen a gímszarvasnál, de nem lehet túl nagy mennyiségben adni, mert akkor már ártalmas hatása is lehet. A szarvasféléknél, a gímszarvasnál elsősorban a rostra állt rá az emésztés. A szemestakarmányt több helyen, de kisebb mennyiségben kell kihelyezni, és a minőségre nagyon fontos ügyelni. Tehát ha valaki nagyon sokat kiborít a platóról, azzal éppen hogy nem fogja elérni a célját, mert például az őznek úgymond „házhoz kell vinni”, tehát helyhez kell vinni a takarmányt, az ebédet, mert ő ilyenkor takarékoskodik az energiájával, nem jár be nagy területeket. Következésképp ha ott, ahol ő él, nincsen takarmány, akkor bajban van. Az őzeknek túl sok szemes takarmányt sem szabad adni, tehát rendszeresen kell ellenőrizni az etetőket, ki kell járni nagyon sokat a területre.

A lédús takarmánynál arra kell figyelni, hogy ne fagyjon meg, mert ha megfagyott, akkor hasmenést okozhat mondjuk a mezei nyúl esetében

- magyarázta Földvári Attila.

A téli időszak mindenképpen rengeteg figyelmet és energiát követel a vadgazdálkodótól, és elsősorban a hivatásos vadászokra terhelik ezeket a feladatokat, azzal együtt, hogy nagyon sokszor a sportvadásztársak is közreműködnek, segítenek idejük engedtével - tette hozzá. A hosszan tartó hideg idő befolyásolja az állomány túlélését, elsősorban a fiatal egyedekét. De azt is látni kell, hogy régebben sokkal nagyobb telek voltak Magyarországon, Közép-Európában, itt a térségben, és akkor is megmaradt a vadállomány. Szóval kellő odafigyelés esetén néhány nap vagy mondjuk egy-két hét hidegebb időszak azért akkora nagy problémát okoz - mondta el az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.