A köznyelvben szarvasbőgésnek nevezett időszak Magyarországon rendszerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik.
Nógrád közelében a megszokott barna bundájú állatok között egy hófehér példány is feltűnt.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
Emil, az influenszer jávorszarvas több ország meglátogatása után közel jár már a magyar határhoz.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Ráadásul a Büntető Törvénykönyv szerint lopásnak is minősülhet.
Az országos listára is felkerültek.
Több milliós kárt okoztak a csalással.
Lezárult az őszi vadászati szezon Zala megyében.
Nem árt résen lenni augusztus végétől november közepéig az utakon.
Osztrák vadaskertben nevelt szarvassal csaptak be egy francia vadászt Zalában.
Valószínűleg egyik fél sem így képzelte el a trófeaszerzést.
Bűntett miatt eljárást indítottak ellene.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
