Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Kevés szelídgesztenye termett az idén Európában, az alapanyaghiány a hazai feldolgozókat is érinti.
Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Az import, ami hazánkban érkezik évente, 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben.
Zsebbenyúlós nasi lett a gesztenye.
Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.
Súlyos betegség pusztítja a hazai ültetvényeket.
Egyelőre nincs hatékony védekezés a kéregelhalás ellen.
Az olasz termésre támaszkodunk.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
