Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Kevés szelídgesztenye termett az idén Európában, az alapanyaghiány a hazai feldolgozókat is érinti.
Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Az import, ami hazánkban érkezik évente, 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben.
Zsebbenyúlós nasi lett a gesztenye.
Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.
Súlyos betegség pusztítja a hazai ültetvényeket.
Egyelőre nincs hatékony védekezés a kéregelhalás ellen.
Az olasz termésre támaszkodunk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
Az olívaolaj-ágazat szereplői ma már a gazdasági fenntarthatatlanságot, a növekvő költségnyomást és a jövedelmezőség romlását érzik a legnagyobb kockázatnak.
