Az aszály számos térségben enyhült, több helyen teljesen meg is szűnt, ugyanakkor sok vidéken csupán átmeneti enyhülést hozott az eső.
A termőtalajok sótartalma kulcsfontosságú tényező lehet a növénytermesztés során.
Sok olyan gyökérzöldség van, mely nyáron is vethetők, és jó utónövénye a lekerült zöldborsónak vagy zöldbabnak.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
A súlyos aszályt ugyan felszámolták a zivatarok, de az Alföldön néhol még kritikusan száraz a talaj.
Fontos, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A kánikula a következő 8-10 nap során sem tér vissza Magyarországra, de a hőmérséklet folyamatosan emelkedni fog.
A jogszabályi kötelezettségek illetve pályázati feltételek teljesítése miatt egyre több gazdálkodó számára kötelező talajvizsgálat végeztetése.
Egyre több magyar gazdálkodó tesz próbát a precíziós időjárás-állomásokkal és szenzoros megoldásokkal.
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak itthon elégíteni.
Miközben Törökországban nyugaton erdőtüzek pusztítanak, északkeleten havazás volt.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
Hétfőtől a déli országrészben is nő a csapadékhajlam, és kedden, majd szerdán az Alföldön is lehet némi eső.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
Vannak olyan kerti munkálatok, amelyek most célszerű egy kicsit későbbre hagyni.
Válasz az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra
A tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében.
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!
A körülmények ma már egészen mások, sok termelő azonban még mindig makacsul ragaszkodik a megszokott módszerekhez.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
