A hatékony és célzott növényvédelem a megelőzéssel kezdődik, melyhez a vetőmagok csávázása manapság szinte megkerülhetetlen eszköz. A növényvédő szer kis dózisú, közvetlenül a vetőmag felületére történő alkalmazásával a termék a vetést követően azonnal kifejti hatását a mag körül, megvédi a növényt a korai kártevők ellen, és lehetővé teszi a homogén, gyors és zökkenőmentes korai fejlődést. Mivel a növényvédő szert közvetlenül és célzottan csak a vetőmag felületére juttatják ki, a vetőmag csávázási technológiák alkalmazása a talajfertőtlenítő készítményekkel szemben csökkenti a felhasznált növényvédő szerek talajra, hasznos élő szervezetekre gyakorolt környezeti hatását és védi a felhasználókat is. Továbbá a kelést követően mérsékelheti a gazdálkodók növényvédő szer felhasználását, csökkentve a további ráfordítások költségét, amely szintén javítja a termelékenységet - írja közleményében a Corteva Agriscience.

A kukorica és napraforgó esetében a vetést követő egyik legkorábbi rovarkárosítók a drótférgek, melyek a Magyarországon is honos különböző pattanóbogár fajok (Agriotes spp.) lárvái. Viszonylag hosszú idő, 3-5 év alatt fejlődnek kifejlett rovarrá, így ezalatt az időszak alatt, a legfiatalabb, humuszt fogyasztó lárvákat leszámítva, mindvégig károsíthatják a kultúrnövényeket. A talajban csírázó magokat és a már kikelt szikleveles növények gyökereit egyaránt károsítják, mely során a növények részlegesen vagy teljesen el is pusztulhatnak. A korai károsítás hiányos kelést, a későbbi pedig vontatott, visszamaradott fejlődést, sárgulást, hervadást okoz. A vetés után már nincs hatékony védekezési mód, de a megelőzés innovatív rovarölőszeres csávázással, vagy talajfertőtlenítő szerek használatával kombinálva lehetséges.