Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
Ha gyülekeznek a madarak, az a nyár végének és az ősz közeledtének egyértelmű jele.
A védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat.
A téli hónapokban egyre többen próbálják segíteni az itt maradt gólyákat etetéssel, azonban ez a cselekedet komoly veszélyeket rejthet magában.
Ma éjszaka 33 800 vadlúd pihent a tatai Öreg-tavon, számuk napról napra növekszik.
Az eurázsiai tundrák vidékén fészkelő vadludak minden évben ősszel érkeznek hozzánk.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A sünök védelmére szólít fel a tavaszi kerti munkák idején a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A Magyarországon tartózkodó 9 975 bagoly minimum 2 493 750 mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2022/2023-as telelési időszakban.
Hiába volt a tiltás, a tűzijátékozók elűzték a tatai Öreg-tó vizéről az ott telelő vadludakat.
Két madárfajt is veszélyeztet az új vadlúdvadászati szezon.
Átalakulóban vannak a költöző madarak vonulási szokásai.
Az MME szerint az eredmények igazolják a bagolyvédelem fontosságát.
Védett fajok egyedei pusztultak el az Ively-ér télen megkezdett kotrása miatt.
Az enyhe tél miatt jóval kevesebb madár keresi fel az etetőket.
Egyre ritkábbak a kemény fagyok.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
