Az évről évre egyre szélsőségebb időjárás, illetve az egyre enyhébb telek miatt kíváncsiak voltunk rá, milyennek kellene lennie az ideális őszi-téli hónapoknak. Apáti Ferenc elmondta, az optimális az volna, ha egy jó csapadékellátottságú szeptember-októberrel kezdődne ez az időszak, mely hónapokban abszolút nincs fagy, és a nappali hőmérsékletek is - sok napsütés mellett - 15-25 fok körül alakulnak. Így a gyümölcsfák még az ősz első kétharmadában hatékonyan beérlelnék a virágrügyeiket, illetve visszaraktároznák a tápanyagaikat a levelekből a fás részekbe, ami erősebb, vitálisabb virágzást és kihajtást eredményezne következő tavasszal. Novemberben az lenne a kívánatos, ha fokozatos lehűlés mellett, lassú ütemben mennénk a télbe és következne be a lombhullás - tette hozzá a szakember. Hangsúlyozta, december-február hónapokban az lenne a megfelelő, ha nappal nem túl gyakran menne a hőmérséklet 0 és +5 fok felé, illetve lenne 2-3 hét egyfolytában, amikor éjszaka kialakulnak mínusz 10-20 fokos lehűlések (és nappal se nagyon lenne fagypont fölött). Erre azért van szükség, mert a kártevők és kórokozók áttelelő alakjai akkor gyérülnének elfogadhatóan, ha tartósan, több hétig lenne ilyen hideg. Ezt követően pedig február végétől, március elejétől lassú ütemben kezdődne a kitavaszodás, április-májusi fagyok nélkül. 

Már az extrém tél sem nyírja ki a poloskákat: mindenki felkötheti a gatyáját

A tartós hideg már nem elég.

Az elmúlt hónapokban a kellő őszi csapadék az ország legtöbb részén megvolt, kisebb zavart okozott azonban - főleg az ország észak-keleti részében - hogy már október 8-án hajnalban kialakult mínusz 6-8 fokos lehűlés - tájékoztatott Apáti Ferenc. A lombfagyás miatt vélhetően minden gyümölcsfajnál keletkezett egy 2-4 héttel korábbi lombhullás, ami ennyivel rövidebb vegetációt, tápanyag-visszaraktározást, virágrügy-érlelést eredményez. 

 - közölte a szakember. A november és a december nagyon enyhe volt, ami mindenképpen elmarad az optimálistól, de azt kell mondani, hogy ez egyre kevésbé szokatlan. Az utóbbi 10-15 évben sokkal gyakrabban vannak enyhe telek, érdemi hótakaró és fagyok nélkül, így a gyenge télkezdet nem jó, de már nem is rendkívüli.

Az utóbbi hetekben sokan láthattak rügyeit kihajtó, netán egy-két virágát kinyitó gyümölcsfát, ami ilyenkor nyilvánvalóan nem normális, de ahogy Apáti Ferenc elmondta, tömegesen ilyet abszolút nem tapasztaltak, tehát nincs szó olyanról, hogy az enyhe november-december miatt megindult volna a fák vegetációja. A december végén beköszönő hideg idő pedig most már tartósan mélynyugalomban tartja a fákat. Így jelenleg abszolút nem lehet arról beszélni, hogy az enyhe idő miatt megindulnának a gyümölcsfák - emelte ki. 

Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ugyanakkor január végétől fokozódhat annak a kockázata, hogy megindulnak a gyümölcsfák, egyes rövidebb hidegigényű fajoknál (kajszi, őszibarack, egyes szilva vagy cseresznye fajták) ugyanis a mélynyugalom véget ér január vége körül vagy január második felében - közölte a szakember. Így ha ebben az időszakban enyhe az idő, akkor ezen fajok fái megkezdhetik életműködésüket, ilyenkor pedig egy későn jövő erős fagy jelentős kárt okozhat a virágrügyekben, és ezáltal a termésben is. Viszont ha februárban is hideg van, az kényszernyugalomban tartja a fákat. 

Megkérdeztük Apáti Ferencet arról is, hogy mit tehetnek a gazdák a téli fagyok ellen. Elmondta, hogy érdemi "orvosság" nincs, hiszen a fák jó kondíciója, elsősorban a káliummal való megfelelő ellátottsága, és az optimális őszi tápanyag-visszaraktározás segíti a fagytűrést, de mást ebben az időszakban nem nagyon lehet csinálni.