A véletlen ütközések miatt növekvő űrtörmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik az elmúlt években.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
Hihetetlen.
Az új fajt Cretolixon alatumnak nevezték el.
Így állítanák talpra a természetet a kutatók.
Mindössze ennyit kellene tenni hozzá.
Konferenciát rendeztek a vízgazdálkodásról
Most már tudjuk, milyen volt az íze.
A bogarakat egy indonéz esőerdőben találták.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.