Óriási a készültség Magyarországon: Győr felé tart az árhullám
A Rába több szakaszán még mindig a legmagasabb árvízvédelmi készültségi szint van érvényben.
A Rába több szakaszán még mindig a legmagasabb árvízvédelmi készültségi szint van érvényben.
Nagybajcsnál pedig harmadfokú készültségi szintet elérő vízállással tetőzhet az árhullám.
A Duna vízgyűjtőjén hulló kiadós esőnek köszönhetően emelkedni fog a következő napokban a vízszint.
Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet is elérheti a vízállás, árhullám indult el több északkeleti folyónkon.
Hosszan elnyúló tetőzések, lassú apadás kíséri a dunai árhullámot az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb jelentése szerint.
Csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség Magyarországon, a Duna Budapestnél csütörtökön tetőzik.
Árad a Duna, a Tisza, a Rába, az Ipoly, valamint a Sajó is, Budapesten elhúzódó árhullám várható.
Az érkező árhullámok miatt megkezdte működését az országos műszaki irányító törzs.
Újra ereszthetnek a Balatonból, a tó vízszintje ugyanis az elmúlt három hétben 14 centiméterrel emelkedett.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem rendkívüli a folyók alacsony vízállása október végén.
Az Agrárminisztérium júliusban bejelentette, hogy egyedi célforrással támogatja a Velencei-tó őshonos halállományának mielőbbi újraépítését.
Egyre több víz érkezik a Murán, a Dráván és a Sajón, ezért további vízügyeseket kell átvezényelni.
A globális felmelegedés miatt egyre inkább veszélyben vannak vizes élőhelyeink is.
Duzzasztják a folyókat a felhőszakadások Magyarországon, több vízfolyásunkon is árhullám indult el.
Az előrejelzések szerint több magyarországi folyón is árhullám fog levonulni a következő napokban.
Idén a tavalyi állapotokhoz hasonlóra lehet számítani a Balatonnál és a Velencei-tónál.
Akár áradásokat okozhat a napokban lehulló sok csapadék a következő napokban az ország több folyójánál.
Áder János: Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő.
Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik jelenleg hazánkban.
Továbbra is kielégíthetőek a vízigények.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.