A sokévi átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére tavaly.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
Mezőgazdasági szempontból a hó valójában lassan felszabaduló vízkészlet, amely megfelelő kezeléssel hozzájárulhat a talaj vízellátásához.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak.
Az édesvíz egyre ritkább, az ökoszisztémák degradálódnak, a csapadékmintázatok kiszámíthatatlanabbá válnak.
Az elővetemény magkeverékek kiválasztása során egyértelműen a cél határozza meg a növényi összetételt.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Már meg is születtek az első döntések az öntözésfejlesztést támogató pályázaton.
A vizsgálatok költsége előreláthatóan bruttó 100-150 ezer forint között alakul, ezért az egyesület adománygyűjtést indított.
Az idei karácsonyi szezonban is tavalyihoz hasonló árszinten kapható az élő hal és a feldolgozott termékek Magyarországon.
A szakértő szerint a földgázipar mintájára hozhatná be a lemaradást a hazai víziközmű-hálózat.
Trump 5%-os vámot helyezett kilátásba Mexikóval szemben, ha az ország nem biztosít azonnal több vizet az amerikai gazdálkodóknak.
Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Egyre több kávét importál az Európai Unió harmadik országokból, és ezt egyre nagyobb értékben teszi.
