Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnöke az alakuló ülést előkészítő egyeztetéseken egyértelművé tette, hogy a bizottsági rendszernek a mindenkori kormányzati felépítéshez kell igazodnia. A pozíciók elosztásakor kompromisszumra törekszenek a parlamenti ellenzékkel, vagyis a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselőivel. Ezzel el akarják kerülni, hogy megegyezés hiányában az Országgyűlés elnökének kelljen döntenie a helyekről és a tisztségekről.

A magyar agrofood-szektor, illetve a vidék szempontjából is lesznek változások a parlamenti bizottságok működésében:

• az eddigi Mezőgazdasági Bizottság helyett Agrár- és Élelmiszerügyi Bizottság lesz
• a Fenntartható Fejlődés Bizottsága a jövőben Környezetvédelmi, Vízügyi és Fenntarthatósági Bizottság néven működik
• valamint létrejön az új Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság

A törvény előír bizonyos kötelező állandó bizottságokat, ilyen például a nemzetbiztonsági vagy a költségvetési bizottság. Ezeket az ellenőrző szerep miatt hagyományosan ellenzéki politikusok vezetik. A parlamenti többség azonban szabadon alakíthatja a további bizottsági struktúrát, ezeknek a testületeknek kulcsszerepük van a törvényalkotásban.

A bizottságokban vitatják meg a javaslatokat, és itt dől el, hogy mi kerülhet a plenáris ülés elé. Emellett ezek a testületek hallgatják meg a miniszterjelölteket, és ellenőrzik a kormányzati munkát.

A kiszivárgott jegyzőkönyvek alapján az új felállás a jelenlegi rendszer átalakításával és kibővítésével jönne létre. Ez a lépés jól jelzi a leendő kormány prioritásait, több korábbi, túlságosan sok területet felölelő bizottságot kettébontanak a tervek szerint - teszi hozzá a cikk.

Bár a húsz bizottság a korábbi tizenhathoz képest soknak tűnhet, a magyar parlamenti történelemben nem példátlan ez a szám. Az 1998 és 2006 közötti ciklusokban huszonkettő, illetve huszonöt ilyen testület is működött. Az új struktúráról a képviselők az Országgyűlés alakuló ülésén döntenek majd.