Iparági információk szerint a jelenlegi szabályozási környezet átalakítása hatalmas, évek óta visszatartott tőkét szabadítana fel. Csak egyetlen nagy hazai diszkontlánc 50-200 milliárd forintot fektetne be mintegy száz új üzlet megnyitásába. Több kiskereskedelmi szereplő is hasonló bővítési szándékkal rendelkezik. Óvatos becslések szerint is több száz milliárdos, de akár az 500 milliárd forintot is elérő fejlesztési hullám indulhatna meg rövidesen. Egy nyitottabb, kiszámíthatóbb piac ráadásul új nemzetközi láncokat is az országba vonzhatna.

Bár makrogazdasági szinten ez az összeg a magyar GDP nagyjából 0,5 százalékát teszi ki, a költségvetés szempontjából már jól látható tétel. Ezek a beruházások ugyan nem jelentenek azonnali, közvetlen állami bevételt, azonban a multiplikátorhatások - például a növekvő áfa-, szja- és járulékbevételek - révén érezhetően javítanák a költségvetés egyenlegét. Mindez ráadásul az általános üzleti bizalmat és a gazdasági aktivitást is növelné.

Az elmúlt években a plázastop nemcsak az új boltok építését akadályozta, hanem a meglévő üzletek korszerűsítését és a jobb lokációkba történő költözést is visszavetette. Az új, kifejezetten kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések hiánya ráadásul mesterségesen felverte a bérleti díjakat és az ingatlanárakat. A korlátozás sok esetben nyíltan szembement a helyi érdekekkel. Az önkormányzatok - politikai hovatartozástól függetlenül - hiába kezdeményezték az új üzletek nyitását a lakossági ellátás javítása érdekében, a központosított és átláthatatlan döntéshozatal miatt ezek a tervek rendre elakadtak.

A beruházások mesterséges gátolása a hazai élelmiszeriparnak is komoly károkat okozott. A modern láncok kínálatának jelentős része ugyanis hazai forrásból származik. A diszkontoknál ez az arány 80 százalék feletti, a saját márkás termékek esetében pedig a 90 százalékot is meghaladja. A szektor bővülése tehát egyértelműen a magyar beszállítókat erősítené. Ez a tény rácáfol arra a politikai narratívára, miszerint a nemzetközi láncok térnyerése a hazai gazdaság ellen hatna. A terjeszkedést a plázastop mellett az iparágat sújtó szektorális különadók és az árréskorlátozó intézkedések is lassították. Ezek az intézkedések jelentős forrásokat vontak ki az eleve alacsony profitmarzzsal működő szektorból.

A piaci szereplők hangsúlyozzák, hogy alapvetően nem a szabályozást utasítják el. A világos, előre rögzített és szakmailag indokolt - például közlekedési vagy településképi - előírásokhoz a kiskereskedelem könnyen alkalmazkodik. A problémát a jelenlegi eseti, nehezen kiszámítható döntéshozatal jelenti, amely túlzott kockázatot hárít a beruházókra. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az ágazatnak átlátható keretrendszerre és egy dedikált állami koordinátorra lenne szüksége. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a piac rendkívül gyorsan reagálna. Ahol már rendelkezésre állnak a telkek és a tervek, ott akár hónapokon belül elindulhatnának az építkezések.