A Cashtag mai műsorából kiderül, hogy az űrhajósok esznek-e finomabb ételeket vagy a túlélő üzemmódban élő egyetemisták?
Várhatóan hétfőn ér véget a küldetés, és az Axiom-4 legénysége a tervek szerint július 14-én magyar idő szerint 13 óra 05 perckor hagyhatja el a Nemzetközi Űrállomást.
A HUNOR Magyar Űrhajós Programban vizsgálják a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését a DE szakemberei.
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények.
A világűrben történő paradicsomtermesztés lehetőségeit vizsgálja a Kaliforniai Egyetem és a NASA.
A nyugvó gombákat tartalmazó telephez csak vizet kellene adni, hogy beinduljon a növekedés.
Egy abu-dzabi startup arra keresi a választ, miként lehetne a Földön kívül növényeket termeszteni.
Most már nem csak a filmekben találkozhatunk a földön kívüli élettel, a mezőgazdaságban is komoly szerep hárulhat az űrre.
Az űrben is élvezhető pezsgőt fejlesztettek ki Franciaországban, ilyen luxus sem volt még.
Elárverezik az egyik palack bordeaux-i bort.
Meglepő dolgot tapasztaltak a kutatók.
Nem rekreációs célból küldenek kannabiszt az űrbe.
Ez a fajta gyorsan nő, és kevés törődést igényel.
Ilyen még nem volt.
Döntő fordulatot hozhat a német BASF kísérlete.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
