Környezet: A szennyvízkezelés problémájának megoldása (EB sajtóközlemény)

agrarszektor.hu
Brüsszel, 2011. december 13. - 2007 és 2013 között a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv alapján mintegy 14 milliárd eurót költenek majd el az Európai Unióban a szennyvíz összegyűjtésére vagy kezelésére szolgáló infrastruktúrára. A cél az, hogy az emberi és az ipari eredetű hulladék ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást az emberi egészségre és a környezetre.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az irányelv végrehajtásáról szóló, 2007-2008-as időszakra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint a munkák jól haladnak, de a szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó szabályok betartásán még van mit javítani. Kiderült továbbá, hogy a legrégebbi EU-tagállamok (EU-15)1 magas színvonalon tartották a szennyvízkezelést és javítottak az érzékeny vizek kezelésének módján, míg az újabb tagállamok (EU-12) az általános szennyvízgyűjtés és -kezelés módját fejlesztették.

A jelentés főbb megállapításai a következők:

Az EU-15 legtöbb tagállamában a települési szennyvízgyűjtő rendszer rendkívül hatékony, és sikerül összegyűjteniük a célul kitűzött szennyvízmennyiség 99%-át.

Az érzékenynek megjelölt és szigorúbb kezelést igénylő teljes területek aránya (eutróf állapotú vagy fennáll az eutróffá válás kockázata) az utolsó jelentés óta 68%-ról 73%-ra emelkedett. Ez azt is jelezheti, hogy megnövekedett az eutróf állapotú vizek száma, és azt is, hogy a tagállamok jobban felismerik és védik érzékeny vizeiket.

Még mindig nagy különbségek mutatkoznak a szigorúbb vízkezelés végrehajtása terén, de Ausztria, Hollandia és Németország esetében a szabályok betartása példásnak mondható. Dániában, Finnországban, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban, valamint az EU-12-ben, főként Litvániában komoly fejlesztéseket hajtottak végre.

A szennyvízkezelés magas fejlettségi szintű a nagyvárosokban; a szennyvíz 77%-a szigorúbb szabályok szerint működő szennyvíztisztító létesítményekbe érkezik. Néhány város azonban még nem rendelkezik a kezelés megfelelő szintjével, többek között az EU-15 országai közül négy városban: Barreiro/Moita és Matosinhos Portugáliában, Frejus Franciaországban és Trieszt Olaszországban.

Következő lépések:

A Bizottság segítséget nyújt majd a finanszírozási projektjeikhez a kohéziós alapokat felhasználó tagállamok számára; emellett egyéb olyan uniós intézmények, mint az Európai Beruházási Bank (EIB) is fontos szerepet játszanak a finanszírozásban. A jogszabályok végrehajtását illetően a Bizottság proaktívan lép fel, hogy lehetőség szerint együttműködjön a tagállamokkal, de továbbra is jogi lépéseket tesz olyan országokkal szemben, ahol a végrehajtás terén lemaradás tapasztalható, elsősorban a végrehajtással kapcsolatos komoly hiányosságok és késedelmek esetén.

Előzmények:

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerint a szennyvízkezelés és ‑gyűjtés bármely olyan területen végezhető, amely 2000 főnél nagyobb településsel egyenértékű vízszennyezést okoz. Az EU-27-ben mintegy 23 000 olyan terület létezik, amely körülbelül 550 millió személy összes szennyvízterhelésével egyenértékű szennyezettséget mutat. Az irányelv rendelkezik a biológiai szennyvízkezelésről ("másodlagos kezelés"), és szigorúbb kezelést ír elő különösen a magasabb védelmi szintet igénylő érzékeny vízterületekre vonatkozóan.

Az EU-15 tagállamainak az irányelvet teljes körűen végre kellett volna hajtaniuk a jelentés idejére, de az EU-12 tagországok határidő-hosszabbítást kaptak csatlakozási szerződéseikben. 2007-ben és 2008-ban Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Románia és Szlovénia még nem tartott be bizonyos határidőket.

Egy 2000-ben végzett bizottsági tanulmány előrejelzése szerint körülbelül 152 milliárd EUR összegű, a szennyvíz-infrastruktúrába történő befektetés valósul meg az 1990-2010-es időszakban. Az uniós források kulcsszerepet játszanak a szennyvízkezelés és -gyűjtés infrastruktúrájának kiépítésében, különösen az EU-12-ben. A támogatásnak köszönhetően az 1990-es évektől kezdve Írország, Spanyolország, Olaszország és Görögország jelentős fejlesztéseket tudott végrehajtani, néhány esetben meg is négyszerezve a másodlagos kezelés eredményeit.

Az EU a jogszabályok szigorú betartatásával javítja a megfelelési szintet: 2007-ben például a Bizottság nyomon követte a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatban Belgiummal, Luxemburggal, az Egyesült Királysággal és Spanyolországgal szemben hozott bírósági döntéseket.

Ez a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtásáról szóló hatodik jelentés. Az elmúlt húsz évhez képest jelentős javulás következett be az európai szennyvízkezelés terén.

(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?