Szlovákiában felvett, "rejtett kamerás" felvételekre alapozott bizonyítékok utalnak arra, hogy az onnan behozott, irreálisan olcsó UHT-tejek áfacsalással kerülhetnek a kiskereskedelmi láncok pultjaira - jelentette ki tájékoztatóján Hegedűs Imre, a július 8-i importellenes termelői demonstrációkat szervező bizottság elnöke. A próbavásárlásokból és az árösszehasonlításokból kiderül, hogy ugyanazok a Szlovákiában készített, 1,5 százalékos UHT-tejek literenként 68-76 eurocentért, vagyis - 305 forintos euró árfolyammal számolva - 210-235 forintnak megfelelő árakon kaphatók a szlovák üzletekben, míg ideszállítva 165-179 forintos fogyasztói árakon jutnak a magyar vásárlókhoz, miközben a hasonló kategóriájú hazai termékek 200-300 forintba kerülnek.

Mivel a tejáfa Szlovákiában 20 százalék, Magyarországon pedig 18, a kettő közötti differencia önmagában csak mintegy 4 forintos literenkénti különbséget indokolhatna. Az eltérés viszont egy literre vetítve eléri a 40-60 forintos is, és ez hozzávetőlegesen a termékekre rakódó áfatartalomnak felelhet meg. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a Szlovákiából importált UHT-tejek az áfa elcsalásával kerülhetnek jóval olcsóbban a magyar üzletekbe - szögezte le Hegedűs Imre.

A termelői becslések szerint évente több százmillió liternyi külföldi tejtermék érkezhet áfatrükkökkel a hazai piacra, és ez sok tízmilliárd forintos elcsalt adót vonhat maga után. A visszaélések azért lehetnek vonzók, mert például UHT-tejek esetén egy-egy kamionnyi árun viszonylag sok, félmillió forintnyi áfát is "meg lehet takarítani". Az importőrök a tejet Szlovákiában áfa nélkül veszik meg, itthon viszont már áfásan adják el, de - visszaélve az uniós szabályozással - a kapott adót "elfelejtik" befizetni, így az adó megtartásával a termékeket is olcsóbban adhatják a kereskedőknek.

Nincsenek viszont egzakt magyarázatok arra, hogy a feketézők miért nem ügyeskednek a magyar UHT-tejekkel is. Istvánfalvi Miklós, a demonstrációs bizottság tagja az agrarszektor.hu kérdésére úgy vélte, hogy a magyar tejekkel vélhetően nem itthon, hanem Szlovákiában csalnak adót. "A szlovák tejekkel Magyarországon, a magyar termékekkel Szlovákiában megy az áfacsalás, de például a szlovák termelők az adóvisszaélések miatt ugyanúgy szenvednek a cseh importtermékektől is" - utalt a több országot is érintő visszás piaci jelenségekre Istvánfalvi Miklós.

Az állattartók a hazai hatóságoktól azt várják, hogy "konkrétan megfogott áfacsalókkal és szállítmányokkal" tompítsák az irreális versenyt a hazai piacon. Ha a hatósági ellenőrzések nem hoznak eredményt, a termelők újabb "konkrét helyszíneken és konkrét járművekkel" folytatják a július 8-án megkezdett tiltakozó akciókat. Egy helyettes államtitkári állásfoglalással a Földművelésügyi Minisztérium (FM), "egy alá nem írt, tőmondatos reakcióval" pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is egyetértett a júliusi eleji demonstrációval, de ehelyett már akkor "kőkeményen ki kellett volna állniuk" a gazdálkodók mellett - hangoztatta Hegedűs Imre.

A gazdálkodók szerint nem fordulhat elő, hogy a kilónkénti nyerstej-felvásárlási árak 100 forint alá essenek, mert akkor romolhat vagy el is tűnhet a tejtermelés jövedelmezősége. A májusi átlagár kilónként 104,10 forint volt, de a meglódult import, illetve a hazai tejfeldolgozók készletnövekedése további árcsökkenéssel fenyeget.

Hegedűs Imre szerint - aki a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója is - tavaly a termelők egy kiló tejet 104 forint körüli átlagáron állítottak elő, de csak 96 forintért értékesíthettek. Ugyanakkor kilónként 14 forintnyi hazai és uniós támogatást kaptak, így végeredményben 5-6 százalékos nyereséget érhettek el. Ehhez az idén is ragaszkodnának, de egy durvább áresés a demonstrációs bizottság szerint akár veszteségbe is fordíthatja a termelést.

A testület a július elejei tiltakozások óta nem tárgyalt a hazai üzletláncokkal, de kínálatukban nem tapasztalta az import lényeges csökkenését. Ugyanakkor a bizottság azt várja, hogy az élelmiszerhálózatok a behozatal helyett magyar UHT-tejeket és félkemény sajtokat rendeljenek "abban a helyzetben, amikor tele vannak a hazai tejfeldolgozók raktárai".

Istvánfalvi Miklós szerint az állattartók nem azonos módon ítélik meg az üzletláncokat, mert például a külföldi tulajdonú Sparban nincsenek import UHT-tejek, míg a Reál csak külföldi tejeket forgalmaz. Egyébként - tette hozzá a bizottsági tag - éppen a Spar esete bizonyítja, hogy a magyar UHT tejeket is lehet versenyképes áron értékesíteni, mivel az üzletláncban most más élelmiszerhálózatok importáraihoz hasonló, 169 forintos literenkénti áron kapható a hazai UHT-tej, "bár a beszállító tejfeldolgozók így vélhetően semmit sem nyernek az üzleten".

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy négy hazai élelmiszerlánc - a CBA, a Tesco, az Auchan és a Penny Market - a közelmúltban tagja lett a piaci szereplőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak (TT), ahol a tejtermelők is tagok. Így velük elvileg könnyebbé vált az importellenes együttműködés, de a demonstrációs bizottság vezetői szerint "nehéz úgy eredményeket elérni, hogy a belépett kiskereskedőknek több olyan, nem TT-tag üzletlánccal kell versenyezniük, amelyek áfacsalással behozott tejtermékeket adnak el".

A termelők a hatósági ellenőrzések fokozása mellett azt sürgetik, hogy Magyarország vezessen be fordított áfaadózást a tejszektorban is, mivel e módszer a gabonapiacot az áfacsalásoktól már megtisztította. A fordított áfával a nagykereskedelemben nem kellene áfát felszámítani és levonni, viszont a fogyasztóknak végül az adót meg kellene fizetniük, így a költségvetést bevételkiesés nem érné.

Másik megoldásként a gazdálkodók a 18 százalékos jelenlegi tejpiaci áfakulcs 5 százalékra csökkentését szorgalmazzák, amelyről az agrárkamarán belül folynak is tárgyalások. Mint ismert, a közelmúltbeli statisztikai adatok azt mutatják, hogy az adómérséklés beválni látszik a sertésszektorban, ahol az élő sertések és a félsertések áfaterhelése januártól zsugorodott 27 százalékról 5-re.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi felmérése meglepetésre több mint 200 ezres állománynövekedést mutatott ki az egy évvel korábbihoz képest, holott a termelésbővülésnek ágazati vélemények szerint semmilyen előjele nem volt. Ezért szakértők azt vélelmezik, hogy nem a hazai sertéslétszám nőtt, hanem valójában több hízó került a KSH látókörébe a feketevágások adómérséklés miatti részbeni kifehéredése miatt.