Tejben fürdenek az áfacsalók - Ezt látta a rejtett kamera

agrarszektor.hu
Folytatják importellenes tüntetéseiket a hazai tejtermelők, ha a hatóságok nem lépnek fel határozottabban a dömpingáras, illegálisnak tartott behozatal ellen. Az állattartók "rejtett kamerás" felvételeken alapuló bizonyítékokkal támasztják alá, hogy szerintük évi több százmillió kilogrammnyi külföldi tejtermék - elsősorban ultramagas hőmérsékleten kezelt (UHT) tej - érkezik áfacsalással a magyar piacra. A termelők tejágazati fordított áfa bevezetését vagy a 18 százalékos jelenlegi tejpiaci áfakulcs 5 százalékra csökkentését sürgetik.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Szlovákiában felvett, "rejtett kamerás" felvételekre alapozott bizonyítékok utalnak arra, hogy az onnan behozott, irreálisan olcsó UHT-tejek áfacsalással kerülhetnek a kiskereskedelmi láncok pultjaira - jelentette ki tájékoztatóján Hegedűs Imre, a július 8-i importellenes termelői demonstrációkat szervező bizottság elnöke. A próbavásárlásokból és az árösszehasonlításokból kiderül, hogy ugyanazok a Szlovákiában készített, 1,5 százalékos UHT-tejek literenként 68-76 eurocentért, vagyis - 305 forintos euró árfolyammal számolva - 210-235 forintnak megfelelő árakon kaphatók a szlovák üzletekben, míg ideszállítva 165-179 forintos fogyasztói árakon jutnak a magyar vásárlókhoz, miközben a hasonló kategóriájú hazai termékek 200-300 forintba kerülnek.

Mivel a tejáfa Szlovákiában 20 százalék, Magyarországon pedig 18, a kettő közötti differencia önmagában csak mintegy 4 forintos literenkénti különbséget indokolhatna. Az eltérés viszont egy literre vetítve eléri a 40-60 forintos is, és ez hozzávetőlegesen a termékekre rakódó áfatartalomnak felelhet meg. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a Szlovákiából importált UHT-tejek az áfa elcsalásával kerülhetnek jóval olcsóbban a magyar üzletekbe - szögezte le Hegedűs Imre.

A termelői becslések szerint évente több százmillió liternyi külföldi tejtermék érkezhet áfatrükkökkel a hazai piacra, és ez sok tízmilliárd forintos elcsalt adót vonhat maga után. A visszaélések azért lehetnek vonzók, mert például UHT-tejek esetén egy-egy kamionnyi árun viszonylag sok, félmillió forintnyi áfát is "meg lehet takarítani". Az importőrök a tejet Szlovákiában áfa nélkül veszik meg, itthon viszont már áfásan adják el, de - visszaélve az uniós szabályozással - a kapott adót "elfelejtik" befizetni, így az adó megtartásával a termékeket is olcsóbban adhatják a kereskedőknek.

Nincsenek viszont egzakt magyarázatok arra, hogy a feketézők miért nem ügyeskednek a magyar UHT-tejekkel is. Istvánfalvi Miklós, a demonstrációs bizottság tagja az agrarszektor.hu kérdésére úgy vélte, hogy a magyar tejekkel vélhetően nem itthon, hanem Szlovákiában csalnak adót. "A szlovák tejekkel Magyarországon, a magyar termékekkel Szlovákiában megy az áfacsalás, de például a szlovák termelők az adóvisszaélések miatt ugyanúgy szenvednek a cseh importtermékektől is" - utalt a több országot is érintő visszás piaci jelenségekre Istvánfalvi Miklós.

Az állattartók a hazai hatóságoktól azt várják, hogy "konkrétan megfogott áfacsalókkal és szállítmányokkal" tompítsák az irreális versenyt a hazai piacon. Ha a hatósági ellenőrzések nem hoznak eredményt, a termelők újabb "konkrét helyszíneken és konkrét járművekkel" folytatják a július 8-án megkezdett tiltakozó akciókat. Egy helyettes államtitkári állásfoglalással a Földművelésügyi Minisztérium (FM), "egy alá nem írt, tőmondatos reakcióval" pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is egyetértett a júliusi eleji demonstrációval, de ehelyett már akkor "kőkeményen ki kellett volna állniuk" a gazdálkodók mellett - hangoztatta Hegedűs Imre.

A gazdálkodók szerint nem fordulhat elő, hogy a kilónkénti nyerstej-felvásárlási árak 100 forint alá essenek, mert akkor romolhat vagy el is tűnhet a tejtermelés jövedelmezősége. A májusi átlagár kilónként 104,10 forint volt, de a meglódult import, illetve a hazai tejfeldolgozók készletnövekedése további árcsökkenéssel fenyeget.

Hegedűs Imre szerint - aki a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója is - tavaly a termelők egy kiló tejet 104 forint körüli átlagáron állítottak elő, de csak 96 forintért értékesíthettek. Ugyanakkor kilónként 14 forintnyi hazai és uniós támogatást kaptak, így végeredményben 5-6 százalékos nyereséget érhettek el. Ehhez az idén is ragaszkodnának, de egy durvább áresés a demonstrációs bizottság szerint akár veszteségbe is fordíthatja a termelést.

A testület a július elejei tiltakozások óta nem tárgyalt a hazai üzletláncokkal, de kínálatukban nem tapasztalta az import lényeges csökkenését. Ugyanakkor a bizottság azt várja, hogy az élelmiszerhálózatok a behozatal helyett magyar UHT-tejeket és félkemény sajtokat rendeljenek "abban a helyzetben, amikor tele vannak a hazai tejfeldolgozók raktárai".

Istvánfalvi Miklós szerint az állattartók nem azonos módon ítélik meg az üzletláncokat, mert például a külföldi tulajdonú Sparban nincsenek import UHT-tejek, míg a Reál csak külföldi tejeket forgalmaz. Egyébként - tette hozzá a bizottsági tag - éppen a Spar esete bizonyítja, hogy a magyar UHT tejeket is lehet versenyképes áron értékesíteni, mivel az üzletláncban most más élelmiszerhálózatok importáraihoz hasonló, 169 forintos literenkénti áron kapható a hazai UHT-tej, "bár a beszállító tejfeldolgozók így vélhetően semmit sem nyernek az üzleten".

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy négy hazai élelmiszerlánc - a CBA, a Tesco, az Auchan és a Penny Market - a közelmúltban tagja lett a piaci szereplőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak (TT), ahol a tejtermelők is tagok. Így velük elvileg könnyebbé vált az importellenes együttműködés, de a demonstrációs bizottság vezetői szerint "nehéz úgy eredményeket elérni, hogy a belépett kiskereskedőknek több olyan, nem TT-tag üzletlánccal kell versenyezniük, amelyek áfacsalással behozott tejtermékeket adnak el".

A termelők a hatósági ellenőrzések fokozása mellett azt sürgetik, hogy Magyarország vezessen be fordított áfaadózást a tejszektorban is, mivel e módszer a gabonapiacot az áfacsalásoktól már megtisztította. A fordított áfával a nagykereskedelemben nem kellene áfát felszámítani és levonni, viszont a fogyasztóknak végül az adót meg kellene fizetniük, így a költségvetést bevételkiesés nem érné.

Másik megoldásként a gazdálkodók a 18 százalékos jelenlegi tejpiaci áfakulcs 5 százalékra csökkentését szorgalmazzák, amelyről az agrárkamarán belül folynak is tárgyalások. Mint ismert, a közelmúltbeli statisztikai adatok azt mutatják, hogy az adómérséklés beválni látszik a sertésszektorban, ahol az élő sertések és a félsertések áfaterhelése januártól zsugorodott 27 százalékról 5-re.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi felmérése meglepetésre több mint 200 ezres állománynövekedést mutatott ki az egy évvel korábbihoz képest, holott a termelésbővülésnek ágazati vélemények szerint semmilyen előjele nem volt. Ezért szakértők azt vélelmezik, hogy nem a hazai sertéslétszám nőtt, hanem valójában több hízó került a KSH látókörébe a feketevágások adómérséklés miatti részbeni kifehéredése miatt.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?