A határozat a mesterségesen, növényi olajok hidrogénezésével előállított transzzsírokra vonatkozik, ezen belül azokat az olajokat, zsírokat, zsíremulziókat érinti, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztóknak, tehát az állati eredetű zsírokban természetesen is előforduló transzzsírokra nem terjed ki a szabályozás. A korábbi vizsgálatok szerint a legkockázatosabb élelmiszerek csoportjába a különböző kekszek, nápolyik, teasütemények, szaloncukrok, cukrászsütemények, mélyhűtött pékáruk, csokoládé ízű termékek, levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pizzák és ropik tartoznak.

Ezt mutatják a kutatások

A korlátozás tudományosan megalapozott oka a kérdéses zsírsavak egészségre káros hatásában keresendő. A kutatások alapján többek között károsan befolyásolják a koleszterinszintet, mivel növelik az érelmeszesedést fokozó LDL koleszterin, illetve csökkentik a HDL koleszterin arányát. Ezen kívül növelik a szívinfarktus, a szívritmuszavarok, az agyérkatasztrófák, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, illetve egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A rendelkezést a Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai előzték meg. Ennek keretén belül 2009 óta folyamatosan mérik a kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek transzzsírtartalmát.

Hol a legnagyobb a kockázat?

A nyilvánosságra hozott adatokból egyértelműen látszik, hogy a vizsgált, közel 900 élelmiszer egyötödében ez az arány meghaladta a maximum 2g transzzsírsav/100g összes zsír egészségügyi határértéket, továbbá egyes termékekben ennek mintegy ötszörösét mutatták ki.

Az intézkedés a Magyarországon forgalomba kerülő termékekre terjed ki, tehát az új előírások nem vonatkoznak azokra az élelmiszerekre, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában készítettek, illetve hoztak forgalomba.