Miért csináljuk? - Átvágjuk magunkat, mégis imádjuk ezt a tojást

agrarszektor.hu
A kisméretű, első ránézésre olcsóbbnak tűnő étkezési tojásokat “imádják" a magyar fogyasztók, pedig rá kellene döbbenniük arra, hogy ezek megvásárlásával végeredményben sokkal rosszabbul járhatnak. Súlyosan megszenvedi az egész hazai tojáságazat is, hogy a "tojás a hazai fogyasztók fejében nincs a helyén".

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Húsvét környéke jó alkalom arra, hogy a tojásról beszéljünk, de nem csak a keresleti csúcs időszaka miatt kell a szektor helyzetéről és kilátásairól szólni. A tojáspiacot ugyanis továbbra is súlyos ellentmondások terhelik. Miközben a legideálisabb élelmiszerek közé tartozik, a hazai fogyasztók fejében "még messze nincs a helyén tojás", ezt pedig a szakma súlyosan megszenvedi. A Takarékbank Agrár Központja arra akarja felhívni a figyelmet, hogy tojástermelőinknek több figyelemre, tudatosabb fogyasztói magatartásra van szükségük ahhoz, hogy visszatérhessenek a növekedési pályára.

Kedvezőtlen helyzetük legjobb tükre az erősödő negatív külkereskedelmi egyenleg. A tavalyi számok különösen ijesztőek, hiszen a KSH adatai szerint a friss tojás behozatala mennyiségben 37 százalékkal ugrott meg az előző évihez képest. Eközben a kivitel csaknem felére esett. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az illegális behozatalt a KSH nem is látja, a valós helyzet még ennél is szomorúbb lehet. A szektor szakmai szervezete szerint az import aránya 25-30 százalék között lehet a hazai piacon.

Szerkezetében a két irány leginkább abban tér el, hogy kifelé a nagyobb, befelé a kisebb méretű tojások mozognak. A feldolgozott tojástermékek külkereskedelme mindkét irányban élénk. A friss tojások (040721) külkereskedelmét a következő táblázat tartalmazza (KSH-adatok):

Ebből az alapvető élelmiszerből messze nem vagyunk önellátók, pedig ehhez minden adottságunk megvan, és korábban saját belföldi piacunk ellátása nem is okozott gondot. A bajok forrása a jövedelmezőség tartósan alacsony szintje a szektorban, időben pedig az uniós csatlakozáshoz köthető. Akkor ugyanis elkezdett nagy mennyiségben piacunkra áramlani a többi tagállam - jellemzően kisméretű tojásból álló - feleslege.

E jelenség, amely a visszaélések terének szélesedésével is járt, a hazai termelési alapokban súlyos rombolást végzett az irreális árverseny miatt. Ezt tetézte az EU ketreccserére kényszerítő intézkedése 2012-ben. A beruházási támogatások segítségével sikerült megfelelni a kihívásnak, de kihasználni az akkor kiépült kapacitásokat még ma sem tudjuk. Mégpedig azért nem, mert az EU feleslege továbbra is talál felénk utat. Nem véletlen, hogy a csatlakozás előtti 3,4 milliárd darabos szintről egymilliárddal lejjebb került az éves hazai tojástermelés.

Vannak persze pozitív folyamatok is, hiszen a kínálat egyre szélesedik a piac felső szegmensei, a funkcionális, márkázott tojások irányába. Ezzel párhuzamosan bővül az a fogyasztói réteg, amely a prémium tojásokat keresi. Ez azonban még messze van attól, hogy érdemi piacbefolyásoló tényező legyen. A tojáspiacot továbbra is a legkisebb darabonkénti árat kereső, a kilónkénti árat figyelmen kívül hagyó fogyasztók határozzák meg. Ezzel pedig el is értünk a neuralgikus ponthoz, a fogyasztóhoz.

A tojásfogyasztás évek óta csökkenés, és ez jól mutatja a fogyasztók tájékozatlanságát a legolcsóbb fehérjeforrásként és a leginkább kedvező összetételű táplálékként szóba jövő termékről.

A legfontosabb feladat azt elérni, hogy a tojás méltó helyre kerüljön étrendünkben és a fogyasztó elszakadjon végre el a súlyban mérten drágának számító kisméretű tojás "imádatától". Előbbit a minél szélesebb körű kommunikáció a tojás példátlan élettani hatásairól szóló, minél szélesebb körű kommunikációval, utóbbit az eladóhelyi információ-közlés fejlesztésével lehet segíteni. A tojás ugyanis nem csak a menünkben nincs a helyén, hanem a boltok pultjain sem. A tojáspultokon jellemzően nem látszik, melyik a hazai termék, melyiknek a legkedvezőbb a kilónkénti ára, melyik márkázott.

A tojáspiaci forgalom Húsvét idején duplája az átlagosnak. A szakma érdekvédelmi szervezete szerint az ünnep előtti két hétben 50-60 millió darab tojás talál gazdára. Az évek óta egyre kisebb árváltozások erre az időszakra is jellemzők lettek.

 



Fenti kép alapján a Takarékbank Agrár Központja a következőképpen látja a hazai tojáspiac jövőjét:

- A belföldi tojásfogyasztás túl van a mélypontján, de az érdemi növekedés elindulásához fogyasztói ismereteket és tudatosságot erősítő közösségi marketingre, tisztább polcképre van szükség.

- A tojóállomány és a tojástermelés csökkenése megáll, de a koncentrálódási folyamat tovább erősödik. A kis és a közepes cégek között, illetve a háztáji termelésben még számítani lehet lemorzsolódásra, csökkenésre. A ketreces és az almos tartás arányai nem változnak érdemben.

- Az illegális piac szűkülése felgyorsul, és ezt a szállítások szigorú ellenőrzése is segíti majd. Ebből elsősorban a most is a piacot vezető néhány nagyobb tojáscég profitálhat.

- A koronás tojásvédjegy használatára jogosultak tovább növelik majd piaci részesedésüket. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy amúgy is ők a piac meghatározó szereplői, másrészt a védjegy kommunikációja várhatóan erősödik.

- Az emelkedő állatjóléti, állatbetegségek megelőzését célzó, illetve állati hulla elszállítást segítő támogatások mellett a pályázati források megnyílása is segíthet a hatékonyság növelésében.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?