Makro adatok a gazda szemével: Miért mondhatjuk azt, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripar erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba?

Takarék Agrár24
A 2020-as év egyértelműen a koronavírusról és annak hatásairól szól. Annak oka, hogy például a 2003-as SARS járvány okozta gazdasági visszaeséshez képest az ideit jobban megérezte a magyar gazdaság, azon belül természetesen az élelmiszeripar is, az, hogy visszavonhatatlanul bekapcsolódtunk a globális ellátási láncokba. Az élelmiszer előállítás alapanyag gyártása egyre inkább koncentrálódik, így ezek esetlegesen nehézkes beszerzésén, illetve a külkereskedelmi értékesítésen érződött leginkább a vírus okozta visszaesés. Jelen blogbejegyzésünkkel arra törekszünk, hogy ezen állításunkat adatokkal, azok értelmezésével is alátámasszuk.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Először maradjunk itthon, nézzük a hazai külkereskedelmi volumen alakulását. A 2008-as évet választottuk bázisnak, ahhoz viszonyítottuk az egyes évek élelmiszer külkereskedelmi volumen értékeit (szigorúan mennyiségről beszélünk, elkerülendő az árfolyam- és infláció torzító hatásait):

Forrás: KSH 2020 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Anélkül, hogy külön értékelnék az egyes termékcsoportok export-import arányát, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy 2008-as bázishoz képest a teljes agrár/élelmiszeripari külkereskedelem közel 40 %-ot nőtt volumenben, azon belül a növényi termékek importra nagyságrendileg 80%-ot, az élelmiszer készítmények exportja gyakorlatilag duplázódott. Tehát az elmúlt 10 évben az itthon felépült kapacitások jellemzően az exportot szolgálták ki.

Előbbi vizsgálat szerint tehát jelentős mennyiségi bővülést látunk a külkereskedelemben, ami a hazai statisztikákat illeti. Viszont utóbbin felül érdemes nemzetközi adatokat is figyelembe venni, amihez a KOF Swiss Economic Institute globalizációs indexét használjuk. Ez egy rendkívül komplex mutató, mely azt hivatott szemléltetni, hogy az adott ország gazdasága mennyire nyitott. 24 különböző változót vizsgál 180-nál is több ország viszonylatában, értéke 0 és 100 közötti skálán mozoghat. Nem csupán a kereskedelmi és beruházási áramlásokat számszerűsíti, hanem azt is, hogy az adott nemzet milyen módon védi/nyitja piacát esetleges tőkemozgásokra vonatkozó korlátokkal. Léteznek alindexek is, ebből mi kettőt mutatunk be. Az egyik a "trade" globalizációs index, ami a termék- és szolgáltatás külkereskedelem nagyságát a GDP %-ban, illetve a külkereskedelmi partnerek diverzifikációját veszi figyelembe, továbbá megnéztük a "de Jure" alindexet is, ami olyan tényezőket számszerűsít, mint a vámmentes kereskedelmi megállapodások, bi- és multilaterális megállapodások száma stb. Lényeg a lényeg: az index azt mutatja, hogy egy adott ország gazdasága milyen mértékben kapcsolódik be a globális piacokba.

Forrás: KOF Swiss Economic Institute 2019 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

A globalizációs indexe Magyarországnak egyértelműen mutatja a rendszerváltás utáni fordulatot, gyakorlatilag az index értéke megduplázódott ezen időszak alatt, s a kereskedelmi nyitottságot bemutató érték nőtt a legjobban. Amire szintén felhívnánk a figyelmet az az, hogy Magyarország a 2017. évi 84,98-as értékével (ezen módszertan szerint) a 14. leginkább globalizált gazdaság. A rendszerváltás óta egyértelműen a világ átlagánál nagyobb mértékben nőtt a globalizációs indexe.

Tehát ha összevetjük a magyar statisztikai adatokból kinyert információt, illetve az imént bemutatott index értékét, talán közelebb jutunk ahhoz, hogy miért érezte ennyire a magyar élelmiszergazdaság a koronavírus hatásait. Ne értsük félre, nem rossz az, hogy globalizálódik a magyar gazdaság. Egy olyan kis ország, mint a miénk, ilyen agrár adottságokkal csakis úgy tud fejlődni, ha a külpiacokra épít. Blogbejegyzésünkben azokat az okokat kerestük, hogy a XXI. században miért érzi a magyar agrárium ilyen erőteljesen a nemzetközi folyamatok kiváltotta hatásokat.

Szerző: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. alkalommal az idei év végén
Budapest Economic Forum 2022
Jön a legjelentősebb hazai makrogazdasági konferencia
Portfolio Future of Finance 2022
Új konferencia a teljes magyar pénzügyi szektor számára
EZT OLVASTAD MÁR?