Újra együtt a magyar agrár szakma Siófokon, az Agrárszektor Konferencián | 2023. november 29-30., Siófok
Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak.
Előadóink között Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Szabó Levente, Detre Miklós, Bene Zoltán, Makai Szabolcs, Jakab István, Kulik Zoltán, Reng Zoltán.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Európában az elmúlt évi adatokhoz képest az idén 19%-kal, 46,9 millióra csökkent a vágóhídra került kacsák száma, jövőre pedig további 2%-os visszaesés várható a hivatalos adatokból számolt előrejelzés szerint, írta meg a Világgazdaság. A földrész kacsavágásaiból Franciaország mintegy 80%-kal, míg Magyarország csaknem 8%-os arányban veszi ki a részét.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben a hazai baromfivágások száma 2,2%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül 47,5%-kal kevesebb libát és 30,1%-kal kevesebb kacsát vágtak.
- mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.
Ennek az az egyik oka, hogy a szélsőséges állatvédő mozgalmak fogyasztásromboló kampányai folyamatosan hátráltatják e gasztronómiai csúcstermék fogyasztását. A másik, ma még aktuálisabb ok az éttermek, vagyis a fogyasztás fő helyszíneinek a bezárása. A koronavírus-járvány miatt leállt a HoReCa-szektor, márpedig becslések szerint a liba- és a kacsamáj 70-80%-a elsősorban a gasztronómiában talált piacot.
- magyarázta Csorbai Attila.
A keresletet a koronavírus-járvány csökkentette drasztikusan, a kínálatra pedig a madárinfluenza hatott rendkívül negatívan. Az idén ez a betegség kőkeményen sújtotta a baromfiágazatot, elsősorban a víziszárnyasokat. A lúdállomány gyakorlatilag megfeleződött, a kacsák száma pedig a korábbinak a 70%-át éri csak el. A liba az egyik legmagasabb árú, prémium-baromfitermék, ezért a legnagyobb visszaesés ennél a baromfifélénél tapasztalható.
A szakértők szerint a mindennapi élet újraindulása, az éttermek kinyitása után is csak lassan emelkedik majd a májfogyasztás. Ennek az a magyarázata, hogy a liba- és a kacsamáj nem alapvető élelmiszer. A karácsony nagyon fontos időszak a hízottmáj-fogyasztásban, de kérdés, hogy e termékek hogyan kerülnek majd be a kiskereskedelmi láncokba. A termelők most megpróbálják ide átirányítani az értékesítésüket, felértékelődtek a számukra ezek a piacok, annak ellenére is, hogy nem fizetnek olyan jól, mint a gasztronómia.
Csorbai Attila szerint új egyensúlynak kell kialakulnia a piacon, a keresletben, a termelésben és az árakban. A szakértő úgy véli, a nagy fokú piacvesztés miatt a baromfiágazatban is indokolt lenne egy ahhoz hasonló kormányzati beavatkozás, munkahelymegtartó támogatás, bér- és járulék-átvállalás, amilyen a vendéglátás és a turizmus területén történt.
Nagy kérdés, hogy lesznek-e újabb madárinfluenza-járványok, mert ezek ismét alapjaiban rengetnék meg az ágazatot. Az országos főállatorvos november közepén Magyarország teljes területét nagy kockázatúnak minősítette a madárinfluenza előfordulása szempontjából, és ismét elrendelte a baromfifélék zártan tartását. Ezt azzal indokolta, hogy Európában újra megjelent a madárinfluenza magas patogenitású vírusa. Magyarország egyébként csak nemrég, szeptember 8-án nyerte vissza a madárinfluenza-mentes besorolását.
