Ételünk és jövőnk: Pazaroljuk az ételt, pedig idén drágulni is fog

Takarék Agrár24
Az elpazarolt élelmiszerek mennyiségéből 3 milliárd embert lehetne élelmezni, de most évtizedes csökkenés után ismét növekszik az éhezés a világban. 2019-ben a világ lakosságának csaknem 9 százaléka szenvedett a szélsőséges éhezéstől és ez még a világjárvány kirobbanása előtt volt. Ezen a helyzeten a növekvő népesség nem segít. 2050-re mintegy 10 milliárd ember élelmezését kell majd megoldani a bolygón, amihez 60 százalékkal kellene az élelmiszertermelésünket növelni, de a pazarlás csökkentése is sokat segítene. A mostani blogbejegyzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az élelmiszer ellátási láncok mentén hol pazarol a világ, és ez milyen hatással van a környezetre.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan nyers vagy főtt ételhulladékot, amely az elkészítés előtt, közben vagy után kidobott élelmiszerekből áll. 3 típusát különböztetjük meg: a megromlott vagy feleslegesen megvásárolt (pl. megszáradt kenyér), a potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladékot (pl. almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és a fogyasztásra nem alkalmas élelmiszerrészeket, vagyis a nem elkerülhető élelmiszerhulladékokat (pl. csontok). Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása már egy kis odafigyeléssel is elkerülhető lett volna.

Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos számítások világszerte ellentmondásos képet mutatnak, nagy átlagban az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek egyharmada vész el, illetve végzi hulladékként. Az Európai Unióban ez a szám 20 százalék körül van. Ennek a pazarlásnak több mint a feléért a háztartások a felelősek, ugyanakkor a probléma megoldása a hozzáállásunkon is múlik. 

Az élelmiszerpazarlás több mint etikai kérdés - a tudomány szerint komoly hatással van a gazdaságra és az éghajlatváltozásra egyaránt. "Tudatosítani kell az emberekben, hogy az élelmiszer érték, és annak előállítása hatással van a környezetre, ezen keresztül pedig az egészségünkre is" - állítja Andrea Segrè a Bolognai egyetem professzora, a téma szakértője.

Körülbelül 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan emelkedik az éhező emberek száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Ez annyit jelent, hogy minden kilencedik ember éhínségben szenved, az ENSZ adatai alapján. 
Az ehető élelmiszer-pazarlás teljes éves mennyisége 1,3 milliárd tonna. Az élelmiszerpazarlás szénlábnyomát évente 3,3 milliárd tonna CO2-egyenértékre becsülik, amely üvegházhatású gázként kerül a légkörbe. A világ édesvízkészletének 25 %-át olyan élelmiszerek előállítására használják, amelyeket soha nem esznek meg. Évente 1,4 milliárd hektár földterületet - a világ mezőgazdasági területének 28%-át - használnak fel elveszett vagy elpazarolt élelmiszerek előállítására. Az élelmiszer-pazarlás közvetlen gazdasági következményei (a halak és tenger gyümölcsei nélkül) évente 750 milliárd dollárra rúgnak. 

Ráadásul az élelmiszerhulladék alacsony százalékát komposztálják, melynek nagy része a hulladéklerakókban végzi, és a települési szilárd hulladék nagy részét teszi ki. Ezzel az élelmiszerpazarlás a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok 10 százalékának kibocsátásáért felelős. Ugyanakkor természetesen a pénztárcára is hatással van az élelmiszerpazarlás, mivel csak az Európai Unióban az éves költsége majd 150 milliárd euró.

Hogyan léphetünk fel az élelmiszerpazarlással szemben?

Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem, az egyben környezeti és pénzügyi küzdelem is. Ebben környezetünk védelme mellett az éhezést is könnyedén felszámolhatnánk, ha csökkentenénk a pazarlást. Az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatás és tudatosság kulcsfontosságú, legyen szó az elkészítés gyakorlatáról, bevásárlólisták összeállításáról, a termékeken szereplő címkék megértéséről, vagy akár okos alkalmazások használatáról.

Az oktatás az első lépés, amely az emberek bevonásához szükséges. Itt elsősorban azt kell ÚJRA megtanítani, illetve tudatosítani, hogy csak a szükséges dolgok kerüljenek a bevásárlólistákra. Ne hagyjuk, hogy a bevásárlókocsi vezessen bennünket, csak azt vegyük meg, amire ténylegesen szükség van!

Mindemellett az innovációnak az oktatásban éppúgy meg kell jelennie, mint a technológiában, az embereknek meg kell tanulniuk, hogy az élelmiszer befektetés, mind a bolygó, mind az egészségünk szempontjából, nem beszélve a háztartásonként kidobott élelmiszer értékéről.

A fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú a helyi rendszerek bevezetése a hatékonyabb élelmiszer-hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Amennyiben az élelmiszerek és a fogyasztók közel helyezkednek el, csökkennek a szállítási, tárolási vagy éppen hűtési költségek. Jó példa erre a Last Minute Market sikere is. A Bolognai Egyetem professzorát idézve: "Ez egy olyan projekt, amely a fenntarthatóságot és a szolidaritást ötvözi, elkerülve a hulladéktermelést".

A Last Minute Market egy társadalmi vállalkozás, a Bolognai Egyetem spin-offja, amelyet 1998-ban alapítottak kutatási kezdeményezésként, amelyek célja az eladatlan (piacképes vagy nem piacképes) áruk visszaszerzése nonprofit szervezetek javára. Az Last Minute Market kedvező környezetet teremt a térségben szolidaritási hálózatok létrehozására, valamint a kereslet (nonprofit intézmények) és a kínálat (vállalkozások) közötti kapcsolódások kiaknázására. Az egyetem professzora szerint: "Ez egy logisztikai projekt. Hatékonyabb élelmiszerrendszerre van szükségünk, ami más eszközökkel együtt képes megoldani a globális éhezés jelentette problémát."

Az élelmiszerpazarlás az Európai Unió szerint is komoly probléma és a fenntarthatósági célok elérésében is jelentős szerepet játszik. Ezért is vállalta az Európai Unió, hogy 2030-ig felére csökkenti az egy főre jutó élelmiszerpazarlást. Emellett kötelezettséget vállalt arra is, hogy csökkenti az élelmiszer-veszteséget az élelmiszertermelés és az ellátási láncok mentén. Ebben a tekintetben Magyarország is komoly kihívás előtt áll, mivel az unióban Görögország (142 kg) és Málta (129 kg) után a harmadik legtöbb élelmiszert pazarló ország vagyunk a 94 kilogrammos éves fejenkénti mennyiséggel, miközben a német érték ennél 20 kilogrammal kevesebb. Ezért hazánk is kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerpazarlás csökkentésére, melyhez a NÉBIH Maradék nélkül programján keresztül juthatunk hasznos információkhoz, illetve megfontolandó útmutatókhoz.

Az Európai Unió "Farm to Fork" stratégiája is arra törekszik, hogy javítsa az élelmezésbiztonságot, és az egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszereket minden európai számára elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegye. Hosszú út áll még előttünk, de a szándék és célkitűzés megfelelő. Minél többek figyelmét kelti fel egy probléma, annál nagyobb a valószínűsége a megoldás iránti igénynek!

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?