2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Kapkodnak külföldön ezért a magyar húsért: itthon nem kell, pedig van bőven

agrarszektor.hu
A karácsony legtöbbünk számára egyet jelent a családi ünnepléssel, amiben előkelő és hangsúlyos részt kap a közös étkezés. Sok család asztalára ilyenkor igazi nagy klasszikusok kerülnek, mint például töltött káposzta, rántott hal vagy épp pulykasült, és vannak, akik ínyencségként vadhússal koronázzák meg az ünnepi menüt. Az infláció viszont ezt a termékcsoportot is érintette, így nem meglepő, hogy az év végére ezeknek a húsoknak is felkúszott az ára. De milyen évet zárt az ágazat? Hogyan hatott az ágazatra a koronavírus-járvány, a kialakult háborús helyzet? Mindez és sok más minden kiderül az alábbi cikkből.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A HelloVidéknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elmondta, hogy a 2021/2022 Országos Vadgazdálkodási adattár becslése alapján a nagyvadállomány 2022 tavaszán, és változása 2021 tavaszához képest az alábbiak szerint alakult:

1. gímszarvas állománya: 122 400 példány volt (+4% 2021 tavaszhoz képest). A teríték elmúlt években történt megemelése nem okozta az állomány érdemi csökkenését, a magas hasznosítási arány (64,85%) pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is sokkal magasabb lehet a becsültnél.

2. dámszarvas: 42 344 példány (+4,4%)

3. őz: 379 104 példány (+1,2%) - Az elmúlt 9 vadászati évben az őzállomány hasznosítása meghaladta a százezres terítéket. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest ma háromszor több őzet lőnek anélkül, hogy ez az állomány csökkenését okozná. Figyelembe véve az őzhús magas értékét, ez a növekedés a vadgazdálkodók számára jelentős bevételi forrás az alföldi, apróvadas területeken.

4. vaddisznó: 58 923 példány (-8,7%) A tájegységenkénti hasznosítás és a jelentett létszámadatok azt mutatják, hogy az Északi-közép-hegységben és a Tiszántúlon az állomány az elmúlt években jelentősen csökkent. Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését tette szükségessé. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszámának nagymértékű és tartós csökkentése, helyenként felszámolása.

5. muflon: 12 995 példány (+10,9%).

EZ IS ÉRDEKELHET

A vadhús iránti kereslet a Covid alatt visszaesett, különösen a HoReCa szektor bezárása és a turizmus csökkenése miatt. Az export jelentős mértékben mérséklődött 2019-2021 között az Európa-szerte zárva tartó éttermek, és a turizmus csökkenése miatt jelentősen visszaesett a magyar vadhús iránti kereslet is az EU-ban. Ez a tendencia jól nyomon követhető az értékesítési adatokból: a feldolgozónak történő vadhús-értékesítés növekvő tendenciát mutatott 2019-ig, a legfontosabb nagyvadat tekintve mintegy 11 ezer tonna vadhúst értékesítettek a feldolgozóknak, és közel 2 ezer tonna vadhús került saját felhasználásra. Az értékesített és felhasznált mennyiség 2021-ben kismértékben csökkent: 10 600 tonna értékesített és 1 824 tonna vadhús került saját felhasználásra. A lőtt vad értékesítéséből származó bevétel folyamatosan nőtt a 2013. évi visszaesést követően. 2019-ben mintegy 7,2 Mrd Ft-ot tett ki. 2021-ben viszont a lőtt vad értékesítéséből származó bevétel 6,2 Mrd Ft-ra csökkent.

A magyar vadhús keresett termék az európai piacon. Az évente 11 ezer tonna lőtt vadból előállított vadhústermék (mintegy 3 800 tonna) meghatározó része, több mint 80%-a az EU más tagállamaiban kerül piacra, amely közel 3 000 tonnát tesz ki. A hazai fogyasztás szintje alacsony mennyiségeket ér el, az alacsony egy főre jutó fogyasztás miatt (0,2 kg/fő/év). A magyar vadhúsbehozatal elenyésző mennyiségű (évente 14-20 tonna). A magyar piacon maradó mennyiség (közel 800 tonna) kb. 40%-a kiskereskedelmi láncokban kerül forgalomba, 60%-a pedig a nagykereskedőkön keresztül a HoReCa szektorba. Az európai piacon Magyarország a középmezőnyben szerepel a vadhús-előállítást tekintve, ugyanakkor jelentős exportőrnek számít: a mennyiségek tekintetében az EU belső piacának negyedik legnagyobb szállítója, Lengyelország, Németország és Spanyolország után.

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyar vadhús mind mennyiségben, mind minőségben hozzá tud járulni a tagországokban jelentkező vadhús iránti igények kielégítéséhez. Magyarország EU-tagországokba irányuló vadhússzállítása a Covid előtti időszakban igen kedvezően alakult. Évente több mint 3 ezer tonna és közel 17 millió EUR értékű vadhúst szállít az EU tagországaiba, főként Németországba, Szlovéniába, Olaszországba és Ausztriába. 2020-ban a Covid-19 járvány következtében jelentős mértékben, mintegy 1/3-ával esett vissza a kereslet (különösen az éttermek bezárása miatt) az EU piacán, így a magyarországi kivitelek is csak 2 ezer tonna és 9,8 millió EUR (-42%) körül alakultak. 2021-ben a lezárások megszűnésével nőtt a kereslet, de sem mennyiségben, sem értékben nem érte el a magyar vadhús kivitel a Covid előtti szintet. 2022 I-IX. havi kiviteli adatok alapján az idei kivitel 53%-kal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakát, értékben eddig 69%-os export bevétel növekedést lehetett elkönyvelni. Érzékelhetően élénkült a piac a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A hazai piacon mintegy 800 tonna vadhús kerül forgalomba. Annak ellenére, hogy a vadászat és a vadhúsfogyasztás Magyarországon jelentős történelmi múlttal és tradícióval rendelkezik, a fogyasztói szokásokban negatív trendet figyelhetünk meg, és a magyar vadhúsfogyasztás éves átlagos mértéke alig éri el a 0,2 kg-ot, amitől már csak marha-és borjúhúsból (2 kg/fő/év) fogyasztunk kevesebbet. A hazai fogyasztók körében még mindig a baromfihús a legkedveltebb (27 kg/fő/év), második helyen a sertéshús áll (16,7 kg/fő/év). A tradicionális vadhúsfogyasztó uniós országokban az éves fogyasztás 4-5 kg/fő körül alakul. Az alacsony fogyasztást nem a vadhús elutasítottsága, vagy nem szeretése okozza, sokkal inkább a vadhús háttérbe szorulása más húsfajtákkal szemben, és a fogyasztásának alkalmi jellege.

EZ IS ÉRDEKELHET

A NAK szerint az év végén, ünnepi időszakban általában nő a kereslet a vadhúsok iránt. Idén mivel már nincsenek étterem bezárások és élénkül a turizmus, ezért valamilyen szinten normalizálódni látszódik a piaci helyzet. Ugyanakkor az infláció és az energiaárak növekedése miatt a vadhúsok esetében is áremelkedés tapasztalható, ami miatt a korábbi évekhez képest inkább visszafogott keresletre lehet számítani a vadhúsok esetében a hazai piacon. Az export tekintetében az év vége mindig erős időszaknak számít, így az export további élénkülése várható.

A teljes cikk ide kattintva elérhető.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?