Bővelkedik ebben a húsban az ország, a magyarok mégis alig esznek belőle
Nagy István: 13 ezer tonna volt az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége, döntő részét külföldre adtuk el.
Nagy István: 13 ezer tonna volt az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége, döntő részét külföldre adtuk el.
A vadhúst többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzi.
Rengeteg a vadhús itthon, de meg is kérik az árát, ezért a legtöbb magyar nem engedheti meg magának.
A 88. berlini Zöld Héten több mint 70 ország részvételével lezajlott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világfórum.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
Bár megkérik az árát, érdemes lenne több vadhúst fogyasztani, hiszen roppant ízletes és egészséges.
A vadhús sosem számított olcsó élelmiszernek, a mostani helyzetben azonban nem túlzás azt mondani, hogy tényleg luxussá vált itthon.
Óriási lehetőségek vannak a vadhúsban, de a magyarok még nem fogyasztanak eleget belőle.
Bemutatjuk idősebb és ifjabb Támba Miklóst, a Támba Családi Holding vezetőit.
Évente mindössze kétadagnyi vadból készült ételt eszünk meg fejenként.
Útjára indult a vadhús fogyasztásösztönző kampány.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.