Elképesztő, mi derült ki a csirkékről: gondoltad volna?

Elképesztő, mi derült ki a csirkékről: gondoltad volna?

agrarszektor.hu
Egyre több csirkét eszünk - ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat tavalyi díjazottjának eredményei igen kecsegtetők, hiszen az ökogazdálkodás megvalósítása mellett abban is segítséget nyújthat, hogy ellensúlyozza a műtrágya-ellátás esetleges zavarait.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Egyre több csirkét eszünk, évente fejenként több mint 25 kilót. Ez több, mint harmada a teljes húsfogyasztásnak a KSH 2020-as adatai alapján. De nemcsak Magyarországon jellemző ez a trend, világszinten is több mint kétszeresére nőtt az ipari csirketermelés az elmúlt 20 évben. A húsa miatt nevelt broiler csirke mennyisége 2000-ben 14,38 milliárd darab volt, 2020-ban pedig már közel 33,1 milliárd. Az ágazatnak tehát komoly szerepe van az egyre növekvő számú népesség élelmezésében. Ezzel együtt viszont a nagyobb mennyiségű baromfitrágya hasznosítása is egyre jobban előtérbe kerül. Főleg azok után, hogy az Európa klímasemlegessége miatt született európai zöld megállapodás egyik célkitűzése a szerves trágya alkalmazásának erősítése és a műtrágya használat csökkentése, mivel ez utóbbi használata számos negatív környezeti hatással is jár, mint például a talajok savanyodása vagy a szervesanyagtartalom csökkenése - írja a K&H közleményében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy fiatal agrárszakember azonban a körforgásos szemléletet előtérbe helyezve éppen ebben látta meg a lehetőséget. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájának hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória 1. helyezettje azt vizsgálta, hogyan lehet minimalizálni a broiler csirke tartáshoz kapcsolódó környezeti terhelést és hasznosítani az ott keletkezett szerves hulladékot.

A csirketermelés nemcsak az élelmezésben, hanem a termőföld tápanyagtartalmának fenntartható visszapótlásában is komoly szerepet játszhat. A komposztált és pelletált baromfitrágya (CPPL) ugyanis egy környezetkímélő termék. A feldolgozás folyamatának és az ezzel való növénytermesztés környezeti hatásai azonban sem hazai, sem nemzetközi szinten nem ismertek. A kutatásom ezért a környezeti hatások elemzésére irányult, amit életciklus-értékelés módszerrel, 11 hatáskategóriára vonatkozóan vizsgáltam. Ezek közül kizárólag kettő - a savasodási és az eutrofizációs potenciál - kivételével a CPPL előállítása jelent kisebb környezeti terhelést, így megfelelő tápanyag-utánpótló alternatívát jelenthet és ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható

- számolt be kutatási tapasztalatairól Kiss Nikolett Éva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez utóbbi eredmény azért kiemelt jelentőségű, mivel az Európai Bizottság az Ökogazdálkodási Akciótervben azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az ökogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek aránya 25 százalékra növekedjen. A jelenlegi gazdasági és energiapiaci helyzetben pedig a bizonytalan műtrágya ellátás, az emelkedő beszerzési árak miatt és a termésbiztonság fenntartása érdekében is komoly szerepet kaphat a műtrágyák legalább részbeni kiváltása.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM