A magyar kormány 2023 áprilisában jelentette be, hogy a Gazdasági Versenyhivatallal egy közös online árfigyelő rendszert, a fogyasztóvédelmi hatósággal pedig egy olyan adatbázist fog létrehozni, amelyekkel a verseny fokozása érdekében célzottan figyeli és bemutatja a termékek árváltozását. Az intézkedés keretén belül az fontosabb élelmiszereket 20 termékkategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) sorolták be annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10%-kal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük, ám ezt azóta 15%-ra emelték. Az intézkedés értelmében az akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, ez pedig nem vonatkozhatott az akkor még árstopos termékekre. Azóta ezt úgy módosították, hogy a korábban árstopos élelmiszerek ára nem lehet magasabb a beszerzési áraknál. A kötelező akciókat június 1-től vezették be, az online árfigyelő rendszer pedig július 1-jén indult el. A kötelező akciózás tehát már másfél hónapja él, két hete pedig az árstopok is megszűntek, amint arról az Agrárszektor is beszámolt korábban.

Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?

2023. július 31-gyel lezárul az egyes alapvető élelmiszerekre kivetett hatósági árak kora, kérdés csak az, hogy mi várható utána?

A kötelező akciózás bevezetése, de különösen az árfigyelő rendszer indulása óta óta a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy mennyit estek az élelmiszerárak a hazai élelmiszerboltokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb, fogyasztói árakról szóló jelentésében azonban jóval szerényebb csökkenésekről számolt be. De akkor mi az igazság? Milyen folyamatok figyelhetők meg most az élelmiszeráraknál? Az Agrárszektor erről kérdezte Raskó Györgyöt.

Az agrárközgazdász szerint jelenleg kettős folyamat figyelhető meg az élelmiszeráraknál: a kötelező akciózásoknál egyértelmű, hogy ha egy hálózatra vonatkozik az intézkedés hatálya, akkor ott van árcsökkenés. Azoknál a boltoknál azonban, amelyeknél nem volt kötelező bevezetni ezt, ott komoly emelkedés történt. Raskó György szerint ugyanakkor a liszt, a cukor, az étolaj mellett a sertéscomb és a csirkemell ára is jelentős mértékben nőtt, és ez benne is lesz a KSH szeptemberi jelentésében.

Az a probléma, hogy a piacot rendkívüli mértékben megzavarja a kötelező akciózás, vagyis az, hogy mennyiféle termékre van előírva, illetve, hogy az egyes áruházláncok mely termékekre alkalmazzák. Emiatt azonban nehezen lehet az infláció irányát kimutatni

- mondta Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint szeptemberre körülbelül minden áruházláncnak meglesz a rutinja arra vonatkozólag, hogy milyen taktikát alkalmazzon a kötelező akciózás terén, és ekkor kezd majd el körvonalazódni az élelmiszerinfláció iránya. Ami várható, hogy a korábban ársapkás termékeknél a rendes piaci ár több hónapra elnyújtottan fog majd jelentkezni, lehet, csak szeptemberben, de az is előfordulhat, hogy csak októberben. Ezeknél biztosan nem lesz árcsökkenés.

Mit mutatnak a tapasztalatok?

A szakember a kötelező akciózás eddigi tapasztalatait illetően elmondta, hogy - mivel a beszerzési árakat kell figyelni - az áraknál csak ott tapasztalható csökkenés, akik az intézkedés hatálya vennie benne. A falusi boltok és a kisboltok, akik maguk dönthettek a részvételről, jellemzően azt választották, hogy nem vezetik be, mert azt a veszteséget már nem tudják vállalni. Raskó György szerint a kisebb boltok döntésének üzletpolitikai hátránya az, hogy akik figyelik az árfigyelőt, azok azt tapasztalják, hogy az akcióban részt nem vevő boltokban az élelmiszerek ára, 30-40-50%-kal is magasabb, mint ott, ahol az akciózást folytatni kell.

Így ezekből az akcióban részt nem vevő élelmiszerboltokból várhatóan el fognak párologni a vevők, és átmennek a diszkontláncokhoz. A három nagy diszkontlánc piaci részesedése hatalmasra fog növekedni a kormány intézkedésének köszönhetően

- mutatott rá Raskó György.

Mi várható az élelmiszeráraknál a jövőben?

Az agrárközgazdász szerint mivel a hazai, drága alapanyagokból készült élelmiszertermékek lassan kifogynak a boltokból, és a nemzetközi tőzsdékre jelzett nyersanyagokra általánosan jellemző a csökkenés, ez meg fog jelenni a hazai felvásárlási árakban. A búzát, kukoricát, napraforgót olcsóbban fogják venni, és ez előbb-utóbb be fog szivárogni az élelmiszerárakba is: idén ősztől az új nyersanyagból készített étolaj vagy tészta, vagy egyéb élelmiszerek ára bizonyos mértékben csökkenhet.

Azért nehéz ezt egyértelműen megjósolni, mert az egyéb költségösszetevők - mint például az energia, a munkabér vagy épp a csomagolóanyag - többe kerülnek. Az EPR kapcsán az élelmiszergyártóknak extra kiadásai keletkeztek, amelyek mind az élelmiszerek árát fogják növelni

- ismertette Raskó György.

A szakember a kenyér árának alakulását hozta fel példaként. Mint mondta, a kenyér árában a búza 20%-nál is kevesebb részaránnyal bír, de ha a búza ára jelentősen csökken, és a liszt ára is csökken, attól még előfordulhat, hogy a többi költségtényező olyan mértékben emelkedik, hogy az végső soron komolyabb áremelkedést fog eredményezni. Ráadásul egyre kevesebb olyan "prémium kategóriás" terméket vásárolnak a magyarok, mint például a kalács, a túrós táska vagy épp a lekváros bukta. Ezek a pékáruk ugyanis olyan mértékben megdrágultak az elmúlt időszakban, hogy a bolti forgalmuk 30-40%-kal is visszaesett. A pékségeknek azonban számolniuk kell a kapacitáskihasználással is, ennek érdekében pedig érdemes lehet árengedményt adniuk.

Raskó György leszögezte, hogy egy dolgot biztosra lehet venni a jövőt illetően: az élelmiszerek nem lesznek többé a megszokott árakon a boltokban, az olcsó élelmiszerek korszaka véget ért. Az agrárközgazdász szerint a koronavírus-világjárvány utáni időszakban egy olyan áremelkedés történt Európában és Magyarországon, hogy azoknál az árszinteknél, ahová felkúsztak az élelmiszerek, kizárt a visszarendeződés.

A lakosságnak a jövőben hozzá kell szoknia ehhez a magasabb árszinthez. Magyarországon 2 év alatt megközelítőleg 50%-kal emelkedtek az élelmiszerárak. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar árak utolérték, bizonyos esetben meg is haladták az európai élelmiszerárakat - mutatott rá a szakember. Most már nem járnak külföldről Magyarországra élelmiszert vásárolni az emberek, sőt, ennek inkább az ellenkezője jellemző, különösen a határok mentén. Raskó György szerint ez nem valószínűsíti az árak csökkenését, de éppen emiatt további növekedés se várható.