Veszélyes lehet sok élelmiszer csomagolása: a legtöbb magyar nem is tud róla

Veszélyes lehet sok élelmiszer csomagolása: a legtöbb magyar nem is tud róla

agrarszektor.hu
A csomagolóanyagokból különböző anyagok (köztük káros vegyületek) oldódnak az élelmiszerekbe, éppen ezért a hatóságok szigorúan ellenőrzik, a független laboratóriumok pedig rendszeresen vizsgálják, hogy az adott komponensek átlépik-e a megállapított határértékeket. Az újrahasznosított csomagolóanyagok forgalomba kerülésével azonban újabb vegyületeket kell górcső alá venni. A Laboratorium.hu összeállításában az Eurofins Food and Feed Testing független laboratóriumának szakértője segített kideríteni, mire kell figyelniük gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Egy ember az élete során akár 30-40 dekagramm, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet (monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat) fogyaszt el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, a vegyületek pedig károsíthatják az emberi anyagcserét és a hormonháztartást szabályozó szerveket (hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, valamint karcinogének lehetnek).

Az egyszer használatos műanyageszközök (köztük természetesen a csomagolóanyagok) térnyerésére, a környezetünkre fokozottan nagy veszélyt jelentő hulladékképződés megállítására, kezelésére az európai zöld megállapodás alapján 2025-re a csomagolóanyagok 65%-át újra kell hasznosítani (anyagukban, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából is), ennek megfelelően bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben.

A teljes mértékben támogatandó folyamat azonban új kihívásokkal jár, az újrahasznosított csomagolóanyagokból ugyanis akár eddig ismeretlen, nem vizsgált vegyületek is az élelmiszerekbe oldódhatnak. Minderről Kovács Ágnes, a csomagolóanyagok vizsgálatában élen járó Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft. szakértője beszélt, aki több ezer elemzés és sok laboratóriumi kutatási tapasztalat alapján foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Mit mond az EU-s jogszabály?

Az Európai Unió felismerte a problémát, ezért már az Európai Bizottság 2022/1616-os, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló rendeletében termékcsoporttól függetlenül, minden élelmiszerrel érintkezésbe kerülő újrahasznosított műanyagra vonatkozva megfogalmazta az alapvető előírást

- mondta Kovács Ágnes.

Eszerint műanyag csomagolóanyagokat csak olyan eljárással szabad gyártani, amelynek biztonságosságát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelte. Új technológia esetében igazolni kell (pl. Challenge teszttel), hogy a folyamat hatékonyan távolítja el a kémiai szennyeződéseket. Ezután az Európai Bizottság engedélyezi azokat az újrafeldolgozási technológiákat, amelyek kedvező kockázatértékelést kaptak, és közzéteszi ezek listáját. Eddig engedélyt egyelőre csak PET újrafeldolgozási technológiák kaptak, poliolefinekre (PE, PP) még nincs megfelelő eljárás.

Miért jelenthetnek nagyobb veszélyt az újrafeldolgozott csomagolóanyagok?

Az újrafeldolgozott műanyagok azért jelentenek nagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatot a „szűz” műanyagokhoz képest, mert egyrészt sérül a nyomon követhetőségük az ellátási láncban (nem ismerjük az alapanyagokat, azok tisztaságát, származását, stb.), másrészt pedig nem valósítható meg teljes mértékben az a cél, amely szerint a feldolgozásra begyűjtött műanyaghulladék a kizárólag a 10/2011/EU rendelet szerint gyártott műanyagokból, vagy a már említett 2022/1616 rendeletnek megfelelően újrafeldolgozott műanyagokból származzon.

A szakértő szerint az újrafeldolgozott műanyagok közé így bekerülhetnek más csomagolóanyagok (pl. tisztítószerek vagy kozmetikumok csomagolási hulladékai), és az is problémát jelenthet, ha az eredetileg élelmiszer-csomagolására szánt palackban más, akár veszélyes anyagot vagy annak maradékait tárolták. A műanyag csomagolóanyagok ugyanis tartalmazzák a velük érintkezésbe került anyagok nyomait, amelyek sok esetben abszorbeálódnak a műanyagokba, és mosással nem távolíthatók el, a csomagolásban tárolt anyagok mellett külön figyelni kell a nyomtatására használt festékekre is.

A következő probléma lehet az is, hogy az újrafeldolgozás és újraformázás során a műanyagok magas hőmérsékletnek vannak kitéve, ennek során előfordulhat, hogy a szennyeződések lebomlanak és/vagy oxidálódnak, illetve új anyagok keletkeznek. A műanyagokban használt adalékok (amelyeket csak egy hőciklusra terveztek) szintén lebomolhatnak

- mondta Kovács Ágnes.

Mely műanyagok jelenthetnek nagyobb veszélyt az újrahasznosítás szempontjából?

A polimer típusától nagy mértékben függ az újrahasznosíthatóság: a PET alkalmasabb alapanyag, kevésbé hajlamos a szennyezések megkötésére, magas hőmérséklet alkalmazható a gyártás során, ami lehetővé teszi a szennyezések eltávolítását, míg a poliolefinek jobban megkötik a szennyezőanyagokat, alacsonyabb hőmérsékleten történik a gyártás, ezért nehezebb a szennyezések eltávolítása - árulta el az Eurofins munkatársa.

Az újrafeldolgozott műanyagok használhatók több rétegű csomagolások gyártására is: ebben az esetben a rosszabb minőségű újrahasznosított réteg nem érintkezik közvetlenül az élelmiszerrel, egy funkcionális záróréteg választja el tőle. A záróréteg - mint például az alumínium - megakadályozza az összetevők kioldódását az élelmiszerbe, ezen a rétegen keresztül nem tudnak áthatolni. Ezzel a technikával az újrafeldolgozott poliolefinek is alkalmasak élelmiszer csomagolóanyag gyártására.

Mi mindent kell vizsgálnia a gyártónak? Melyik vegyület miért lehet veszélyes?

Az anyag megfelelőségét a gyártónak, forgalmazónak úgynevezett kioldódásvizsgálattal kell igazolnia, amelyet az akkreditált laboratórium rendszeresen elvégez - mondta Kovács Ágnes. A vizsgálatok szempontjából ugyanazok a követelmények vonatkoznak ezekre az anyagokra is, mint a nem újrafeldolgozott alapanyagokból készült termékekre, ugyanazokat a paraméterekre elemzik. Ezek: összkioldódás, egyes összetevők, az anyag gyártásához használt jellemző monomerek, illetve az adalékanyagok célzott kioldódási vizsgálata.

Az újrafeldolgozott műanyagoknál ezek nagyobb számban és mennyiségben jelen lehetnek, és a korábbi felhasználásra jellemző szennyező anyagok is megjelenhetnek. Ezeket a komponenseket előre nem ismerjük, az első feladat a laboratóriumban, hogy minőségileg azonosítsuk őket. A biztonságos csomagolás gyártásához fontos, hogy ezeket (illetve ezek közül minél többet) ismerjük, és tudjuk, hogy az egészségre nem jelentenek veszélyt. Fontos része ezért a vizsgálatnak a toxikológiai értékelés is, mivel az így kimutatott összetevők többségére nincs kioldódási határérték.

Ezeknek az összetevőknek a vizsgálatát kevés laboratórium végzi, az Eurofins a sok éves tapasztalatának köszönhetően nagy biztonsággal látja el ezeket a méréseket

- hangsúlyozta Kovács Ágnes.

Hogyan vizsgálódik, mi mindent keres a laboratórium a csomagolóanyagokban?

A laboratóriumi vizsgálatokat úgynevezett élelmiszer-utánzó modellanyagok segítségével végzik el, amelyek a csomagolóanyagokkal kapcsolatba lépő élelmiszerhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonlóképpen teszik próbára az adott csomagolóanyagot. A vizsgálatok során mindig a legkedvezőtlenebb felhasználási körülményt veszik alapul, azt modellezik a kioldódási vizsgálat során. Megmérik egyrészt az oldatba kerülő összes komponens mennyiségét. Ez az összkioldódási vizsgálat a kioldódó összetevők minőségéről nem, a csomagolóanyag inertségéről ad információt az élelmiszerrel szemben.

A specifikus kioldódási vizsgálatok során célzottan a különböző összetevőket, vagy szennyezőanyagokat vizsgálják a szakemberek, leggyakrabban a monomereket, lágyítókat, antioxidánsokat, nehézfémeket. A célkomponenstől függően ez különböző analitikai technikák alkalmazásával történik, vannak folyadék-, gázkromatográfiás, spektrofotometriás módszerek, különböző fémanalitikai módszerek. Fontos része a vizsgálatnak a csomagolóanyagokból a modelloldatokba kerülő ismeretlen komponensek azonosítása, ezek mennyiségének meghatározása. Ezek elválasztása a többi összetevőtől valamilyen kromatográfiás módszerrel történik, az azonosításuk pedig a tömegspektrumuk alapján.

Milyen hatással lehet az újrahasznosított élelmiszercsomagolások elterjedésére a Magyarországon az idén bevezetett új visszaváltási rendszer?

A 2019/904 (SUP) Irányelv megfogalmaz célokat az egyszer használatos műanyag termékek visszagyűjtéséről újrafeldolgozás céljára: a legfeljebb három liter űrtartalmú egyszer használatos műanyag italpalackoknak (beleértve a kupakjukat és a fedelüket is) 2025-re az adott évben forgalomba hozott mennyiség 77 tömegszázalékának, 2029-re pedig az adott évben forgalomba hozott mennyiség 90 tömegszázalékának megfelelő mennyiséget vissza kell gyűjteni.

Ezeknek a jelentős részéből minden bizonnyal újra élelmiszer csomagolóanyagot gyártanak majd. Az élelmiszergyártóknak szempont lehet a fogyasztói elvárás is, vagy a társadalmi felelősségvállalás, ami szintén arra ösztönzi őket, hogy újrafeldolgozott csomagolóanyagokat használjanak.  Ezek aránya tehát a visszaváltási rendszer bevezetésével feltehetőleg növekedni fog, ami ugyancsak indokolja a rendszeres vizsgálatokat

- fogalmazott Kovács Ágnes.

A csomagolóanyag nem ellenség

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a modern élelmiszeripar elképzelhetetlen csomagolóanyagok nélkül: ezek tartják egyben az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), jobban eltarthatóvá teszik, minimalizálják a fertőzés és szennyeződés (infekció és kontamináció) veszélyét, valamint gátolják a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását. A csomagolóanyagoknak mindemellett tűrniük kell a hideget és a meleget, biztosítaniuk kell a bennük található élelmiszerek számára a megfelelő a megfelelő áteresztőképességet, a tartósító eljárásoknak és az anyagmozgatásnak való ellenállást, ráadásul tartalmazniuk kell a jogszabályban előírt kötelező jelölési adatokat is (nettó tömeg, minimális megőrzési idő, tárolási körülmények, tápértéktartalom, stb.), hogy a marketingüzenetek hordozásáról már ne is beszéljünk. Egyre fontosabb követelmény a környezetvédelmi szempont is, ezért kell például az újra nem hasznosítható csomagolóanyagoknak egyre nagyobb arányban biológiailag lebonthatóak lenniük.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?