A FruitVeB május elején készített és május 10-én közzétett jelentésében a tavalyi 57 ezer tonna körüli termést (+/- 10%) prognosztizálta azzal, hogy már akkor is a negatívabb várakozások voltak túlsúlyban.A május elején készített prognózist közel egy hónap elteltével, közvetlenül a betakarítás kezdete előtt valamelyest a negatív  irányba kell korrigálni. A termés heterogenitása miatt pontos becslést adni még jelenleg is nehéz, éppen ezért tágabb intervallumban reális a várható termésről nyilatkozni. Jelentősen szór a meggyágazat meghatározó szereplőinek véleménye is, de az ültetvényekben jelenleg látható kép alapján 50-57 ezer tonna közé becsülhető az idei, hazai meggytermés, ami kissé tágabb intervallumban megfelel 53 ezer tonna +/- 10%-os tartománynak- -írja a FRuitVeb.

Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a prognózis a fákon jelenleg látható termésen (gyümölcs-darabszám, gyümölcsméret, stb.) alapszik, azonban a szezon alatt ténylegesen betakarítható termés ettől eltérhet. Az időjárási körülmények, illetve a betakaríthatóság kedvező alakulása esetén a termés elérheti, vagy optimista esetben kis mértékben akár meg is haladhatja a tavalyi 57 ezer tonnás szintet.

Jelentős bizonytalanságokat és kockázatot azonban - mint minden egyes évben – az időjárás jövőbeni alakulása rejt magában, különös tekintettel a csapadékviszonyokra (pl. a sok csapadék miatti repedési károk) a vihar-, szél- és jégkárokra, illetve a jelenleg még nem látható esetleges növényvédelmi problémákra (antraknózis, cseresznyelégy, foltosszárnyú muslica).

Ezen körülmények az elmúlt évtized egyes éveiben komoly minőségi vagy mennyiségi veszteséghez vezettek a szezon mindössze néhány hete alatt is, értelemszerűen azonban abszolút nem prognosztizálható ezek idei mértéke és kínálatra gyakorolt hatása. Minden ágazati szereplő tudja, hogy csak az a biztos termés, melyet már betakarítottunk. A különböző meggytermesztő térségek vonatkozásában az a kép rajzolódik ki, hogy az ország észak-keleti régiójában, ahol a meggytermő terület mintegy fele található, egyértelműen gyengébb a termés (10-30%-kal alacsonyabb, mint tavaly), ami elsősorban az április 19-21-i fagyok erősebb károkozásának a következménye. Az ország többi régiójában (Dunántúl, Pest, Bács-Kiskun vármegyék, stb.), vagyis a termőfelület másik felén nagyságrendileg a tavalyihoz hasonló termés várható, egyes esetekben még akár valamivel kedvezőbb is. Továbbra is nagyon heterogén a kép fajtánként és még egy szűk termesztőkörzeten belül is.

Mikor lesz sikeres a gyümölcs növényvédelme - kőbe vésett szabályok és egyéb praktikák

Hazánk gyümölcstermesztése az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutat, ellentétben a világban zajló gyümölcstermesztési gyakorlattal.

Most már egyértelműen látszik az is, hogy a hűtő- és konzervipari szezon a szokásosnál 10-12 nappal hamarabb, június 5-7. körül megkezdődik. A meggy rázása elindul e hét közepén legfőképpen a Dél-Dunántúlon és Bács-Kiskun vármegyében. Sőt, kisebb (néhány száz tonnás) tételben már a múlt héten zajlott az Érdi jubileum rázása és hűtőipari feldolgozása, mely azonban rendkívüli esemény, hiszen e fajta - minőségi paraméterei és kisebb mennyiségei alapján - az évek többségében jellemzően a frisspiacon hasznosult.

A korai szezonkezdetnek egyenes következménye, hogy a szezon befejezése is hamarabb, július 05-08. magasságára várható. Minőségi problémák egyelőre nincsenek, az utóbbi két hét csapadékai kedvezően hatnak a gyümölcsméretre is. Borítékolható azonban az is, hogy a múlt hét zivatarai és jégverései néhány ezer tonna árualapban már okoztak kisebb vagy akár nagyon súlyos károkat. A cseresznyelégy viszont már május első felében, közepén megjelent, így a szokásosnál sokkal hamarabb kell(ett) védekezni a nagyobb károkozás elkerülése érdekében.

Egyre markánsabban kezd kirajzolódni az is, hogy Lengyelországban nagyon súlyos terméskiesés van az áprilisi fagyok miatt. Erősen szórnak a lengyel termésprognózisok: az egyes térségek, illetve ültetvények 30% és 70% közötti terméskieséseket szenvedtek el (egyes régiókban ennél súlyosabb veszteségek is vannak). A legvalószínűbb szcenárió jelenleg egy 50%-os terméskiesés, de nem zárható ki az sem, hogy a 2017. évhez hasonlóan mindössze 70 ezer tonna körüli termést takarítanak be a szokásosnak tekinthető 160-180 ezer tonna helyett. Az április fagyok után sújtja a lengyeleket a régóta uralkodó aszály, az azóta is tartó - és az aszály által súlyosbított - terméshullás, továbbá az érdemi csapadékot nem hozó, de jelentős károkat okozó heves jégverések.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a lengyel prognózisokban nagyon nagy bizonytalanság rejlik, negatív és pozitív irányban egyaránt, ugyanis hivatalos prognózisok nincsenek, mindössze néhány meghatározó ágazati szakember és piaci szereplő véleményére tudunk alapozni. A pontos lengyel prognózisoknak azért lenne ügydöntő jelentősége, mert a termés 10%-a is 15-20 ezer tonna, így a 10-20%-os vagy annál nagyobb hiba pozitív és negatív irányba is tudja - tévesen - manipulálni a piacot.

Amennyiben a jelenlegi legvalószínűbb lengyel szcenárióból (50%-os terméskiesés) indulunk ki, az azt is jelenti, hogy mintegy 80-90 ezer tonna meggy esik ki az összesen 120-160 ezer tonna meggyet - kb. fele-fele arányban - felvevő lengyel lé- és hűtőipar alól. Ez megfelel az idei hazai termés közel duplájának, ami jelentős hatással lehet a kereslet-kínálati viszonyokra és az árakra. Információink szerint Szerbiában is van kisebb mértékű (10-20%-os) terméskiesés.

Minden más európai meggytermelő országban (Németország, Hollandia, stb.) gyenge vagy nagyon gyenge, de mindenképpen a tavalyinál jóval gyengébb meggytermést várnak, így számottevő beszerzési alternatívája nincs a lengyel feldolgozóiparnak.

Az alapanyaghiány különösen a lengyel hűtőipart égeti, tekintettel arra, hogy egész Európában üresek a fagyasztott meggy készletek, a vevők pedig elvárják a kiszolgálást. Ebből kifolyólag valószínűsíthető, hogy a lengyelek intenzív kereslettel, és az elmúlt évek hazai meggyárainál magasabb áron lesznek jelen a magyar piacon. Ezt erősíti az is, hogy a lengyel meggy szüretének kezdete július 3-6. közé tehető, amire a magyar meggyszezon majdnem véget ér. Ez még tovább erősítheti a lengyel hűtőipari alapanyag-igényt a magyar meggy iránt.

Természetes, hogy a legfeszültebb várakozások az idei meggyárak körül vannak. Egy-két napon belül kezdődik a szezon, nyitó árak azonban még mindig nem jelentek meg a piacon. A piaci kereslet-kínálati viszonyok vonatkozásában a következőket látjuk:

• Abszolút nem prognosztizálható, hogy a lengyelek mekkora mennyiséget fognak vásárolni Magyarországról, jóllehet ennek meghatározó jelentősége lesz az árakra. Amennyiben a lengyelek mindössze néhány ezer tonna meggyet visznek ki az országból, annak nagyon nagy hatása nem lesz az árakra és a meggypiacra, majdnem függetlenül attól, hogy milyen áron vásárolnak. Amennyiben azonban intenzív kereslet mellett „kihúznak” 20-30 ezer tonnát, ráadásul magas áron, az ügydöntő jelentőségű lesz a hazai meggy árának kialakulásánál. A 2017. évben 0,8-0,9 €/kg áron vásároltak a lengyelek hűtőipari alapanyagot (ez a jelenlegi információk alapján, legalábbis az induló árakban, idén sem zárható ki) - az akkori 320 HUF/EUR árfolyam mellett.
• Meglepő, de abszolút logikus lépés a lengyel vevők részéről, hogy mindeddig nem mondtak ki árakat. Ennek oka, hogy őket az idő nem sürgeti. A lengyel meggy betakarítása egy hónap múlva kezdődik, így bőségesen van idejük magyar meggyet feldolgozni a lengyel szezon előtt. Taktikájuk valószínűsíthetően az, hogy megvárják a hazai feldolgozóipar nyitóárait, és majd ehhez igazítják az általuk kínált árat.
• Mindebből ered, hogy az idei évben is a hazai konzerviparnak kell megjelenni a nyitóárakkal. E tekintetben a hazai konzervgyárak nincsenek „hálás” és kedvező helyzetben. A jelenlegi meggybefőtt készletek átlag fölöttiek. A nagy német vevők az idei tendereket a szokásosnál 10-30%-kal alacsonyabb mennyiségekre írták ki. A hazai konzervgyárak és a német vevők között érdemi szerződéskötések mindeddig nem történtek, így kialakult meggybefőtt-árak sincsenek. Valószínűnek látszik, hogy a meghatározó, német meggybefőtt-vásárlók - a tavalyihoz képest - jelentősebb áremeléseket nem vagy kevésbé hajlandóak elfogadni.

Most már biztos: csak így lehet sikeres a magyar növénytermesztés

Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.

• A hazai hűtőipar és léipar szintén keresi és igényli a meggyet, a kereslet-kínálati viszonyok, illetve az árak alakítására azonban nem lesz döntő ráhatásuk, mert együttesen mintegy 15-17 ezer tonna nyersanyagot vesznek fel, kb. fele-fele arányban. Ráadásul a léipar meghatározó részben Cigánymeggyet és Oblacsinszkát vásárol, melyek hűtő- és konzervipari alapanyagként kevésbé jönnek számításba. A hazai hűtőipar pedig alapvetően az export- és a belföldi konzervipari alapanyagárakhoz szokott igazodni.
• A fagyasztott meggy piacán messze a meghatározó szereplők a lengyelek (50-60 ezer tonna készterméket gyártanak, ami a hazai gyártás 10-szerese). A hazai hűtőipar számára nagyon nagy kockázatot jelent az, hogy a lengyel hűtőipar milyen áron fog lengyel nyersanyagot vásárolni a július elején kezdődő szezonban. Amennyiben most egy hónappal korábban „belehajtják” a hazai hűtőipart magas árakba, majd később jóval olcsóbban vásárolnak lengyel alapanyagot, az jelentősen ronthatja a hazai fagyasztott meggy versenyképességét az európai piacon.
• A lengyelek pozícióinak megértéséhez tudni kell a következőt is: a lengyel hűtőipar „bátran” vásárolhat 10-20 ezer tonna magyar meggyet „bármilyen áron”, mert ez a mennyiség az ő alapigényük 15-25%-a, amihez „keverhetnek” olcsóbb lengyel alapanyagot, hogy kellően kedvező késztermék-önköltséget érjenek el. Ez a mennyiség azonban a hazai hűtőipar felvásárlásnak 1,5-3,0-szorosa, a hazai konzervipar nyersanyagigényének pedig 50-70%-a, amivel meghatározódik a magyar késztermék (fagyasztott meggy, meggybefőtt) önköltsége.
• Számolnunk kell nyilvánvalóan nyersmeggy-exporttal is (valószínűsíthetően a tavalyi, nagyon szerény 6 ezer tonnás mennyiséget érdemben meghaladó mértékben), melynek mozgatórugója, mint minden évben, a német vásárlás lesz. E szegmensben sem alakultak még ki megkötött szerződések, illetve árak.
• Tekintettel arra, hogy nem csak Németországban, hanem más európai országokban is gyenge a meggytermés, onnan is nyilvánulhat meg érdeklődés a magyar meggy iránt, meghatározó jelentősége azonban a lengyel és a német keresletnek lesz. Az elmúlt évekénél intenzívebb érdeklődést tapasztalunk más országokból is (Csehország, Szlovákia, Hollandia).
• Az elmúlt két év relatíve alacsony hazai meggyárai után a termelők várakozásai jóval magasabban vannak. A jelenlegi piaci helyzetben látják és várják lehetőségét annak, hogy a piac „honorálja” végre azokat az óriási termelési kockázatokat, melyek főleg időjárási okokból a meggytermelésben az utóbbi években rejlenek.

Fentiek okán a szezonnyitó árakat idén (is) a hazai konzerviparnak „kell kimondania”, legalábbis a piac erre vár. E tekintetben érzékelünk potenciális feszültségforrásokat az idei meggypiacban. Abból indulhatunk ki, hogy 2022-ben nettó 200-220 Ft/kg között mozgott az I. osztályú hűtő- és konzervipari meggy átvételi ára (termelői/beszállítói ár, nagy tételekre, feldolgozóba beszállítva), míg 2023-ban 180-200 Ft/kg közötti ársávot tapasztaltunk. Az elmúlt két év átvételi átlagárát a hűtő- és konzervipari alapanyag tekintetében tehát elfogadhatjuk nettó 200 Ft/kg magasságában.

A hazai és európai kereslet-kínálati viszonyok alapján valószínűsíthető, hogy az idei szezonnyitó árak jelentősen (néhány tíz százalékkal) lesznek az elmúlt két év átlagára fölött. A meggyárak későbbi alakulása aztán nagyobbrészt annak függvénye lesz, hogy a lengyelek és más országok (Németország, Hollandia, Szlovákia, Csehország, stb.) irányából mennyire intenzív kereslet nyilvánul meg a meggyért és milyen árat hajlandóak fizetni érte. Meghatározó lesz nyilvánvalóan az is, hogy - elsősorban az időjárási hatások - hogyan alakítják a betakarított mennyiségeket, vagyis a kínálatot. Valószínűsíthető, hogy a szezon első egy-két hetében alakulnak ki az egyensúlyi árak, mely időszakban akár nagyon rövid távon is jelentős ármozgások jöhetnek létre a „pillanatnyi” kereslet-kínálati viszonyok függvényében.