Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) "Mi van az asztalodon?" címmel indított kampányt, amelynek célja a hamisított élelmiszerek és italok veszélyeire való figyelemfelhívás. A probléma súlyosságát jelzi, hogy Magyarországon évente mintegy 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás. Uniós szinten a kár még jelentősebb: évente több mint 2,2 milliárd eurós veszteség éri a gazdaságot, és csaknem 5700 munkahely szűnik meg a hamisítók tevékenysége következtében.

Ilyen hamis élelmiszert sóznak ránk a boltokban: sokan észre sem veszik

Magyarországon évente közel 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás.

Horváth Balázs szerint a probléma egyik fő aspektusa, hogy az eredeti termékek gyártói jelentős bevételtől esnek el, miközben a hamisítók egyre több termék esetében tévesztik meg a fogyasztókat, akik gyakran nem megfelelő forrásból szerzik be az árukat. A hatóságok igyekeznek fellépni a jelenség ellen. Tavaly az Europol és az Interpol koordinálásával 29 európai ország bűnüldöző szervei - az élelmiszer- és italgyártókkal együttműködve - 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter italt (főként alkoholosat) foglaltak le, körülbelül százmillió euró értékben.

Az SZTNH szakértője három fő problémát azonosított az étel- és italhamisítással kapcsolatban. Elsőként az egészségügyi kockázatokat említette, másodikként a gyártókat és forgalmazókat érintő gazdasági károkat, harmadikként pedig Európa kulináris örökségének veszélyeztetését. Különösen fontosak a földrajzi árujelzők (GI), amelyek "oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik". Magyarországon ilyen például a tokaji bor, a kalocsai paprika vagy a gyulai kolbász. Az EU-ban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel.

Hungarikum lett ez a növény, pedig mindent kiirt maga körül

A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.

Horváth Balázs kiemelte, hogy a hamisítások nemcsak gazdasági károkat okoznak, hanem az évszázados hagyományokkal rendelkező termékek megítélését is veszélyeztetik.

A szakértő szerint "az éremnek két oldala van": a gyártóknak olyan megjelölésekkel kell ellátniuk termékeiket, amelyek igazolják azok eredetiségét, a fogyasztóknak pedig tudatosan kell keresniük ezeket a hitelesített termékeket. Az EUIPO kampánya gyakorlati tanácsokat is ad a fogyasztóknak: vásároljanak hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól vagy a márkák saját weboldalairól; ellenőrizzék a termék címkéjét és eredetét; keressék a tanúsító védjegyeket; vizsgálják meg alaposan a csomagolást és a terméket, figyelve a kivitelezési vagy helyesírási hibákra; valamint használják a hitelesítő eszközöket, mint a QR-kódok és hologramok.

Egyre több gazda vesz illegális növényvédő szereket: mégis, mi folyik itt?

A magas költségek miatt egyre több görög gazda fordul a betiltott és hamisított növényvédő szerekhez.

Az EUIPO jelentése arra is rámutat, hogy a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez, és olyan tevékenységekhez, amelyek nemcsak a vállalkozásokat ássák alá, hanem veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint a pénzmosás, a kiberbűnözés, a csalás, sőt a terrorizmus finanszírozása is.