„Mi van az asztalodon?” Ez az a kérdés, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tesz fel a kampányának részeként, amely a hamisítás elleni világnap alkalmából felhívja a figyelmet a hamisított élelmiszerek és italok aggasztó veszélyére az EU-ban. A kezdeményezés azokra a közelmúltbeli jelentésekre reagál, amelyek szerint a hamisítás az élelmiszer- és italágazatban továbbra is jelentős kockázatot jelent a fogyasztók egészségére, miközben károsítja Európa gazdaságát és kulináris örökségét. A borok és szeszes italok például a leggyakrabban hamisított termékek közé tartoznak. A földrajzi árujelzők segíthetnek, mivel az eredetiséget igazolják, az Európai Unióban pedig több mint 3600 termék rendelkezik bejegyzett földrajzi árujelzéssel.
Sokan veszik ezeket a speciális termékeket a Covid óta: ezt nem tudják róluk
A hamisított termékeket gyakran társítják luxuscikkekhez, vagy a ruházati és divatiparhoz. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok bűncselekményeinek 2022-es kockázatértékelése szerint azonban az élelmiszerek - különösen a sütemények, a tésztafélék, a chipsek és az édességek - a második leggyakrabban lefoglalt termékkategóriát tették ki 2020-ban az EU külső határain. A legújabb megállapítások riasztó mértékűre becsülik e bűncselekmények mértékét - írják a közleményben.
Az Europol 2025-ös, a súlyos és szervezett bűnözés veszélyéről készülő felmérése (SOCTA) rámutat, hogy az e-kereskedelem növekedése új lehetőségeket nyitott a hamisítók előtt a hamisított élelmiszerek forgalmazására, ami egyre nehezebbé teszi a fogyasztók számára a valódi termékek azonosítását. A bűnözők manipulálják az élelmiszerek címkéit és csomagolását, és a gyártási folyamatokat is módosítják, a drágább termékekre koncentrálva.
Nincs mese, lépni kell: ez most a legnagyobb baj az élelmiszerekel az EU-ban
A helyszíni bűnüldözési műveletek is rávilágítottak a probléma nagyságára. Az Europol és az Interpol által évente végrehajtott közös OPSON művelet eredményeként 2024-ben 91 millió euró értékű hamisított és nem megfelelő, silány minőségű élelmiszerterméket foglaltak le.
A hamisított élelmiszerek és italok komoly közegészségügyi problémát jelentenek. Kampányunk célja, hogy a fogyasztók megkapják a szükséges ismereteket ahhoz, hogy megvédjék magukat, és egyúttal támogassák az uniós minőségi előírásokat betartó törvényes vállalkozásokat. Ez egy olyan küzdelem, amelyet együtt kell megvívnunk: a hatóságoknak, a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt
- emelte ki az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão.
Az egészségügyi kockázatok továbbra is elsődlegesek. A 2021. évi SOCTA-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a hamisított élelmiszerekben veszélyes anyagokat, például metanolt, higanyt, fipronilt, valamint különböző rovarirtókat vagy peszticideket találtak. Az italok, különösen az alkoholtartalmú italok hamisítása továbbra is jelentős probléma, a szervezett bűnözői csoportok kifinomult módszerekkel tévesztik meg a fogyasztókat. A hamisítók gyakran újrahasznosítják az eredeti palackokat vagy hamis címkéket nyomtatnak az üres palackokra, ami megnehezíti a fogyasztók és a hatóságok számára a legális és a hamis termékek megkülönböztetését - áll a sajtóanyagban.
Komoly együttműködés indult az élelmiszer-hamisítás ellen itthon
A gazdasági hatások is jelentősek. Az EUIPO adatai szerint a bor- és szeszesital-ágazat volt az egyik leginkább érintett ágazat a hamisítás által a 2013–2017 közötti időszakban. Összesen 2289 millió euró értékű bevételkiesés történt és közel 5700 munkahely veszett el évente az EU-ban a hamisítás miatt. Az ezekből a termékekből származó adóbevétel-kiesés is jelentős volt, 2068 millió eurót tett ki. Az EU külső határain 2019-ben és 2020-ban lefoglalt hamisított élelmiszerek és italok esetében Kína és Törökország voltak a leggyakrabban bejelentett származási országok.
Földrajzi árujelzők, a hitelesség jelzői
Az élelmiszer- és italipar az EU gazdaságának egyik alappilléreként jelentősen hozzájárulnak a regionális fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez. A boroktól a hagyományos élelmiszerekig a földrajzi árujelzők (GI) lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megbízhassanak a minőségi termékekben és megkülönböztessék azokat, ugyanakkor segítik a termelőket is termékeik hatékonyabb értékesítésében. Ezek a jelölések oltalmazzák az olyan termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik.
Nagy segítséget kapnak az európai gazdák: ezt érdemes kihasználni
Az EU GI-rendszere magában foglalja az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és a hagyományos különleges termék (HKT) címkéket. Ezek a tanúsítványok megőrzik Európa gazdag kulináris örökségét, és a fogyasztók számára garantálják a termékek eredetiségét és minőségét. Jelenleg az Európai Unióban több mint 3600 termék van földrajzi árujelzővel ellátva. Franciaország, Olaszország és Németország vezeti a GI-termékek termelését és fogyasztását, Franciaország egyedül az EU GI-termékek értékesítésének közel 32%-át adja. A bor az EU GI-termékek teljes fogyasztásának 54%-át teszi ki, ami miatt különösen veszélyeztetett a hamisítással szemben. A hamisítás által súlyosan érintett egyéb termékek közé tartozik az olívaolaj, a sör, a hús, a sajt és a tejtermékek.
Hogyan védheti magát a fogyasztó?
Az EUIPO „Mi van az asztalodon?” kampánya gyakorlati tanácsokat ad a fogyasztóknak arra vonatkozóan, hogyan védhetik meg magukat a hamisított termékektől. A fogyasztóknak erősen ajánlott, hogy hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól, valamint a márkák saját, hivatalos weboldalain vásároljanak, hogy elkerüljék a hamisított termékeket. A termék címkéjének és eredetének ellenőrzése, valamint a tanúsító logók megkeresése segíthet a termék eredetiségének igazolásában. A fogyasztóknak különösen figyelniük kell az EU hivatalos földrajzi jelöléseire (GI), például a OFJ, OFJ és HKT jelölésekre, hogy megbizonyosodjanak a vásárolt termékek eredetiségéről.
Színt vallott a magyar borász: a talpon maradás most a legnagyobb cél
Fontos továbbá gondosan megvizsgálni a csomagolást és magát a terméket is, mivel a hamisítványok gyakran tartalmaznak kivitelezési vagy helyesírási hibákat. A termékek eredetiségének ellenőrzésében további segítséget nyújthatnak az olyan hitelesítő eszközök, mint a QR-kódok és a hologramok. Az EUIPO kiadott egy hamisítás- és kalózkodás elleni technológiai útmutatót (ACAPT) több mint 40 olyan technológiával, amelyek segíthetnek a vállalkozásoknak márkáik védelmében.
Az élelmiszerek és italok hamisítása, valamint a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés súlyos bűncselekmény, amely nemzetközi szinten történő fellépést igényel. Az EUIPO aktívan részt vesz a hamisítás elleni küzdelemben az egész EU-ban. Ezen erőfeszítései részeként együttműködik többek között a rendőri szervekkel és jogtulajdonosokkal, hogy javítsa a határokon átnyúló együttműködést és a jogérvényesítést Európában.
Elegük van a francia gazdáknak: traktorokkal vonultak Párizsba tiltakozni
Az olyan nagy horderejű műveletek, mint az OPSON - amely ókori görögül „élelmiszert” jelent - hozzájárulnak a hamisított és nem megfelelő, silány minőségű élelmiszerek és italok eltávolításához a piacról. A 2024-es, az Europol és az Interpol által koordinált OPSON műveletben 29 európai ország különböző bűnüldöző hatóságai, együttműködve az élelmiszer- és italgyártókkal 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter (főként alkoholos) italt foglaltak le, összesen 91 millió euró értékben.
Az akció eredményeként 11 bűnszervezetet számoltak fel, és 278 személlyel szemben kezdeményeztek eljárást hamisítás miatt. E műveletekben az EUIPO a szellemi tulajdonjogokkal - különösen védjegyekkel és földrajzi árujelzőkkel - kapcsolatos szakértelmet biztosítja, továbbá képzéseket tart és szorosan együttműködik a végrehajtó hatóságokkal a hamisítás elleni küzdelem érdekében - írják.
Az EUIPO jelentései szerint a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez - olyan tevékenységekhez, amelyek aláássák a törvényes vállalkozásokat, veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint például kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, kiberbűnözés, csalás, sőt, terrorizmus finanszírozásához.
