A felmérés szerint a leginkább hatékonynak ítélt eszközök közé tartozik a gyorsan értékesítendő termékek kedvezményes címkézése és elkülönített területen történő kihelyezése. A válaszadók 70%-a sorolta ezt az öt leghatékonyabb intézkedés közé, 29% pedig a legjobb megoldásnak tartotta. A személyzet képzése és érzékenyítése, a jótékonysági szervezeteknek történő adományozás, valamint az eredeti polcon elhelyezett árkedvezményes címkék szintén a legjobb öt intézkedés között szerepeltek. A „mentőkosarak” - azaz kedvezményes áron kínált, vegyes termékeket tartalmazó tálcák - széles körben elterjedt gyakorlatnak számítanak, és a hatékonysági rangsor hatodik helyére kerültek.
A zöldség‑gyümölcs osztály különösen hangsúlyos szerepet kapott a felmérésben. A vizsgált üzletek közel 60%-a közvetlenül a boltban értékesít kedvezményes zöldség‑gyümölcs csomagokat, külső alkalmazás bevonása nélkül. A gyakorlat a hipermarketek 60,7%-ában, a szupermarketek 60,6%-ában és a lakóövezeti boltok 59,4%-ában jellemző. Az applikáción keresztüli értékesítés jóval ritkább: a hipermarketek 23,1%-a, a szupermarketek 21,5%-a és a kisebb boltok 25,8%-a használ ilyen megoldást. Ezzel szemben a nem zöldség‑gyümölcs tartalmú kosarak esetében az alkalmazások szerepe jóval meghatározóbb: 40% körüli arányt képvisel mindhárom üzlettípusban.
A biológiai hulladék keletkezését vizsgáló adatok egyértelműen a zöldség‑gyümölcs részleget emelik ki: a válaszadók 68%-a szerint ez a legnagyobb mennyiségű biohulladékot termelő osztály, és 92,4%-ban szerepel az öt leginkább érintett részleg között. A sorrendben ezt követi a hús‑baromfi részleg (73,9%), a pékség‑cukrászat (70,6%), a tejtermékek (64,7%) és az önkiszolgáló frissáru (61,3%).
A 2020-ban létrehozott, majd 2023-ban szélesebb körben bevezetett országos élelmiszer‑pazarlás elleni tanúsítvány ismertsége továbbra is alacsony. A felmérés szerint az üzletek mindössze 16%-a véli úgy, hogy a vásárlók mérsékelten vagy jól ismerik a címkét, ugyanakkor a nem tanúsított üzletek 27%-a fontolgatja a jövőbeni csatlakozást. A megfigyelőközpont két fő fejlesztési irányt jelölt meg: a lakossági tájékoztatás erősítését és a tanúsítási költségek mérséklését.
