Volt olyan partszakasz, ahol 75 centiméter vastag réteget képzett a partra sodródott mirelit sültkrumpli.
Okosan és fenntarthatóan is meg lehet szabadulni az ünnepek során keletkezett hulladékoktól.
A legfrissebb információk szerint az Európai Unióban több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett 2023-ban.
A FoodTechShow-n 47 kiállító mutatta be legújabb gépeit és digitális megoldásait az élelmiszeripar fellendítésére.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Magyar alapanyagból nem volt hiány az idén, bőséges hazai húsvéti sonka kínálat várja a vásárlókat.
Rengeteg előnnyel járhat a mezőgazdaságban a fekete katonalégy lárvájának hasznosítása.
November 6-ig lehet pályázni az Európai Hulladékcsökkentési Hétre, a fő téma az élelmiszerpazarlás.
Megdöbbentő mértékű pazarlásról tanúskodnak egy menzán végzett felmérés eredményei.
Így segítenénk elő az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos ismeretek, kutatások és legjobb gyakorlatok cseréjét.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
Az élelmiszer-hulladék több mint feléért a háztartások a felelősek, a megtermelt élelem csaknem egyharmada megsemmisül.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
Az Európai Parlament javaslatának célja az élelmiszer- és textilhulladék keletkezésének megelőzése és a kezeletlen szemétmennyiség csökkentése.
Az élelmiszer pocsékolásának problémájára hívja fel a figyelmet a Nébih rajzpályázata – az alkotásokat kiállítják.
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
Az EU-ban lakosonként 127 kilogramm élelmiszer ment kárba 2020-ban, Magyarországon mintegy 92 kilogramm.
A Freshfel Europe közleményt adott ki, többek között 5 lépésről az energiaválság hatásainak enyhítésére.
Egy friss felmérés alapján a magyarok 23 százaléka saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob ki.
Komoly problémákat okozhat az élelmiszerhulladék csökkentését célzó törvény.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
