2021. szeptember 29. szerda Mihály

Hírek - Élelmiszer

Dúl a gyümölcslé-forradalom a hazai boltokban: sok magyar már csak ezeket veszi

A kajszi – és őszibarack helyzete az időjárás viszontagságai mellett egyéb tényezők miatt is egyre kevésbé profitábilis a termelők számára, így nekünk is komoly kihívás beszerezni a szükséges mennyiséget - mondta az Agrárszektornak Mészáros Dezső, a SIÓ-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója. Kiemelte, habár igyekeznek felhívni a figyelmet a hazai baracktermesztés rossz helyzetére, ez csak egy része a megoldásnak, hiszen fontos lenne új, ellenállóbb, ipari fajtákat ültetni, amely hatására a profit is növekedne, és a fiatal gazdák számára is ismét vonzóvá válhatna ez a pálya. A cégvezetővel többek között arról is beszélgettünk, hogyan változtak a fogyasztói igények a gyümölcslevek terén az utóbbi években, illetve, milyen, eddig még nem látott csomagolásokkal rukkol majd elő a nagy gyümölcslégyártó a jövőben.
 
 

A SIÓ köztudottan a Magyarországon termesztett gyümölcsöket vásárolja és használja fel a gyártás során. Hány termelővel áll kapcsolatban a cég, illetve köt szerződést éves szinten? Melyik gyümölcsből vásárolják fel a legnagyobb mennyiséget éves szinten, mekkora ez a mennyiség?

Az elmúlt évek során több, mint 100 termelővel álltunk kapcsolatban Magyarország egész területéről, ráadásul a legtöbbjükkel hosszútávra nyúlik vissza a kapcsolatunk. Ugyanakkor folyamatosan keresünk magyar gyümölcstermesztő partnereket - elsősorban őszibarack tekintetében. A SIÓ törekszik arra, hogy a hazánkban termő gyümölcsöket hazai termelőktől vásárolja fel, amelyeket aztán a siófoki gyárunkban dolgozunk fel. A felvásárolt gyümölcs mennyisége – a beszállítók számához hasonlóan – függ az adott év terméshozamától, illetve a keresleti trendektől, de általánosságban elmondható, hogy őszibarackból és almából vásároljuk a legnagyobb mennyiséget, ez éves szinten 1500 tonna körül mozog gyümölcstípusonként.

Mészáros Dezső

Évről évre komoly károkat okoznak a tavaszi fagyok a hazai gyümölcsültetvényeken, idén a kajszi- és az őszibarack szenvedték meg talán a legjobban a kemény mínuszokat. A SIÓ-t hogyan és milyen módon érintik ezek a terméskiesések, mennyivel lett nehezebb az elegendő mennyiségű gyümölcs beszerzése a termelőktől?

A terméshozam jelentősen befolyásolja azt, hogy mely gyümölcsből mekkora mennyiséget tudunk felvásárolni, mindezt pedig hány termelőtől. Ez komoly rizikót jelent számunkra, amely gyors alkalmazkodást követel meg, hiszen nagyon nehéz előre tervezni és a kereslethez alakítani a gyártásunkat. A kajszi – és őszibarack helyzete az időjárás viszontagságai mellett egyéb tényezők miatt is egyre kevésbé profitábilis a termelők számára, így nekünk is komoly kihívás beszerezni a szükséges mennyiséget.

Ennek érdekében folyamatosan keressük az új partnereket, egyeztetünk az iparági szereplőkkel, és részt vettünk a NAK TechLab programjában is, ahol szintén igyekeztünk felhívni a figyelmet a problémára.

Az időjárás szinte minden évben kihívások elé állítja a magyar termelőket. Hogy látja, milyen megoldásokkal tudnak a váratlan események ellen védekezni a gazdák, hogyan lehet felkészülni és megvédeni a termést ezektől a csapásoktól?

Mivel nem vagyunk gyümölcstermesztők, ezért ebben a kérdésben a gyümölcsöket beszállító hazai gazdák tapasztalataira és szakértelmére hagyatkozunk. Az éghajlatváltozásnak köszönhető időjárási szélsőségek mára sajnos standardnak számítanak. Úgy vélem, hogy az új technológiákra való nyitottság, és a rendelkezésre álló digitális megoldások alkalmazása mindenképpen sokat segíthet a felkészülésben és az agilis reakcióban.

Minden, a gyártáshoz szükséges gyümölcsöt be tud szerezni a cég a hazai termelőktől, vagy van olyan, amiből külföldről kell behozni?

A magyar talaj, a hozzáértő gondoskodás és a rövid logisztikai folyamatok mind hozzájárulnak a hazai gyümölcs különlegesen finom ízéhez, valamint a fenntarthatóbb gyártáshoz, amelyek mind a SIÓ, mind pedig fogyasztóink számára kiemelten fontosak – erre a Covid helyzet talán még jobban rámutatott.

A Magyarországon termő gyümölcsöket az itthoni termelőktől igyekszünk beszerezni. Jelenleg 8 különböző gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk fel gazda partnereinktől, ugyanakkor az egzotikus ízek alapanyagát természetesen mi is külföldről szerezzük be.

A hazai barack támogatása érdekében a SIÓ 2020-ban csatlakozott a NAK TechLab nevű programjához, amely során start-up cégekkel együtt gondolkodva próbálnak megoldást találni arra, hogyan lehetne versenyképesebb a magyar őszibarack termesztés. Mik az eddigi tapasztalatok a programmal kapcsolatban? Mit gondol, milyen innovációkkal, valamint eszközökkel lehetne versenyképesebb a magyar barack?

Meggyőződésem, hogy iparági összefogással és hatékonyságnöveléssel lehetséges a hazai barack helyzetén érdemben javítani – erre egyedül egyik szereplő sem képes. Azért vettünk részt a programban, mert egyrészt szeretnénk támogatni az iparági párbeszédet, valamint előremozdítani az innovatív, digitális megoldásokat a hatékonyságnövelés érdekében. Nagyon hasznos tapasztalatokat szereztünk mi is mélyebben tudtunk belelátni a hazai mezőgazdaság működésébe, kihívásaiba.

Bízunk benne, hogy fel tudtuk hívni a programban is a figyelmet a hazai baracktermesztés rossz helyzetére, viszont úgy gondoljuk, hogy ez csak egy része a megoldásnak – hosszú még az út odáig, hogy a hazai baracktermesztés pozitívabb irányt vegyen, hiszen a probléma is többtényezős.

1977 óta számtalan terméket piacra dobott a SIÓ, melyek most a legnépszerűbbek, illetve van-e/volt-e olyan, amelyet le kellett venni valamilyen okból kifolyólag a kínálatból? Mennyire változott meg a fogyasztók igénye a gyümölcslevek terén az utóbbi néhány évtizedben? Mennyire tud a változó szokásokra, igényekre reagálni a SIÓ?

Az egész iparágban, így természetesen nálunk is kiemelten fontos az innováció, az új, izgalmas termékek bevezetése. A fogyasztók egyre inkább keresik a magasabb gyümölcstartalmú, természetes vitaminokat tartalmazó termékeket, így ezekre fókuszálunk mi is fejlesztéseink során. Bár a klasszikus barack, alma, szőlő ízeink még mindig a fogyasztók kedvencei, az elmúlt évtizedekben folyamatosan egyre nagyobb az érdeklődés a különböző light, illetve biotermékek iránt, emellett szintén dinamikusan növekvő szegmens a hűtött kategória is. A SIÓ egyébként körülbelül 50 millió liter levet gyárt éves szinten, a legnépszerűbb terméke jelenleg az ikonikus SIÓ Őszibarack gyümölcsital.

A fenntarthatóság és az innováció egyre nagyobb szerepet kapnak nemcsak a világon, de Magyarországon is. A SIÓ nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, milyen eszközökkel és hogyan valósul meg mindez a cég működésében? Míg 1977-ben még alumíniumdobozban történt az első termékek gyártása, addig mára a használt csomagolóanyag is komoly változásokon ment keresztül. Ennek mi az oka?

Folyamatosan teszünk azért, hogy gyümölcslevet fogyasztani minél fenntarthatóbb legyen, ennek érdekében egy 6 pillérre épülő fenntarthatósági stratégia mentén alakítjuk működésünket. Célunk 2030-ra, hogy 70%-ban fenntartható forrásból vásároljunk gyümölcsöt (a hohes C narancs termékeink például már most is 100%-ban fenntartható forrásból származó narancsból készülnek). A gyümölcslépiac következő nagy feladata a csomagolás fenntarthatóbbá tétele.

Amit mi teszünk, rövid távon például: nekünk az elsődleges csomagolási formánk a karton, itt gyártó partnerünk dolgozik folyamatosan a környezetbarát termékek fejlesztésein, amelyeket mi igyekszünk a piacon elsőként adaptálni. 2021 első negyedévétől átálltunk a papír szívószálra, illetve az elkövetkező évek várhatóan nagy innovációja lesz majd a rögzített kupak, valamint nagy erőkkel zajlanak a fejlesztések a papír palack irányába is. Nekünk is vannak olyan kisebb kiszerelésű termékeink, amelyek PET-ben vannak, itt a célunk, hogy 2022-re 100%-ban átálljunk az R-PET-re. Mindezek mellett nemzetközi projektjeink keretében keressük a jövő csomagolását. 

2021. január 1-től a teljes vállalatcsoport klímasemleges lett. A cég működésében milyen változásokat okozott ez a lépés?

Idéntől valóban a teljes Eckes-Granini Csoport már klímasemlegesen működik. Ez jelen pillanatban egy brazíliai esőerdőben történő off-setting projekt keretében valósul meg, ami azt jelenti, hogy a teljes CO2 kibocsátásunkat kompenzáljuk. Emellett természetesen a kibocsátás csökkentése is kiemelt célunk, valamint az operációnkat is igyekszünk ezen elvek mentén átalakítani. Gondolok itt például arra, hogy a gyümölcsfeldolgozásunk zero waste, tehát a termelt mellékterméket is újrahasznosítjuk (pl. a magokat fűtésre és olaj készítésre hasznosítjuk vagy a passzírt biogázra).

Óriási beruházási dömping indulhat most a magyar élelmiszeriparban, köszönhetően az agráriumba érkező rekordösszegű forrásnak. Mit gondol, mennyiben járulhat ez hozzá a hazai élelmiszeripar versenyképességének növekedéséhez? Hogyan kerülhetne nemzetközi szinten is az élvonalba a magyar élelmiszeripar?

Mindenképpen jó hír a források növelése, véleményem szerint azok transzparens módon történő és innovatív, előremutató fejlesztésekhez kapcsolódó felhasználása a kulcs a hazai agrárium számára. Az iparági szereplők nagy részéhez hasonlóan mi is úgy látjuk, hogy az őszibarackot tekintve fontos lenne az elöregedett ültetvényeket új, ellenállóbb, ipari fajtákkal helyettesíteni, amelyhez elengedhetetlenek az állami támogatások. A fejlődés a hatékonyság növelésével érhető el, amelynek hatására a profit is növekedni fog, ezáltal a fiatal gazdák számára is ismét vonzóvá válhat ez a pálya. 

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu