2020. január 24. péntek Timót
Évente több mint 50 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget termesztenek Európában, de egy friss kutatás szerint e mennyiség több mint egyharmada soha nem jut el a boltok polcaira. Ennek legfőbb oka, hogy a termékek nem felelnek meg a szupermarketek és a fogyasztók sokszor irreális elvárásainak, mert esetleg kissé hibásak, vagy éppen nem megfelelő méretűek. A kutatók szerint ugyanakkor a szigorú kormányzati előírások is kedveznek az egyre nagyobb méretű élelmiszerpazarlásnak.
Komoly problémát okoz, hogy a mezőgazdasági termelők általában jóval több növényt termelnek, mint amennyire szükség lenne. Részben emiatt lehetséges, hogy az elpazarolt élelmiszerek kibocsátásának éghajlatváltozásra gyakorolt hatása 400 ezer gépkocsi széndioxid-kibocsátásával egyenlő mértékű.
Egyes kutatók szerint jelentősen javulna a helyzet, ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, és nagyobb mértékben törekednének a "fenntartható vásárlásokra". Így megfelelő igény lenne a jó minőségű, de esetleg kissé „csúnya”, nem tökéletes zöldségek, illetve gyümölcsök iránt is.
Emellett a kereskedők nagyobb mértékben használhatnák fel a torz és a hibás termékeket apróra vágott vagy feldolgozott formában. Megoldás lenne az is, ha jótékonysági célokra értékesítenék a boltok szerint nem eladható zöldségeket vagy gyümölcsöket.
