Kiderült, hogyan törhetne be a magyar bor a világpiacra

agrarszektor.hu
Van keresnivalója a magyar boroknak külföldön, ahhoz azonban nincs elég pénze az ágazatnak, hogy a közismert világfajták között mérettesse meg magát - hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencia borászati panelbeszélgetésében. A piac szereplői közül többen is egyetértettek abban, miszerint a magyar bor külföldi bevezetéséhez nem szerkezetátalakításra, hanem marketingre van szükség, vagyis nem lédigben kell eladni, hanem jó áron, palackban. A borászati panel résztvevői között volt azonban olyan is, aki szerint komoly probléma, hogy Magyarországon vannak olyan borászatok, amelyeknek nem kapható bora 10-15 eurós sáv alatt.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Frittmann János, a Frittmann Borászat tulajdonosa, a Kunsági borvidéket az utóbbi 5-6 év legszervezettebbjeként jellemezte, ahol kialakították a megfelelő termékpiramist, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a piramis közepén nem túl erősek. Általánosságban az ágazat kihívásai között említette, hogy jelenleg sok szempontból nem versenyképes, idős, elavult ültetvények vannak, és igazat adott annak a közhelynek is, miszerint "a világhírű magyar bor" csak az ország határain belül világhírű:

Amit exportálunk, azt is jellemzően a legalsóbb szegmensekbe. Az egy KGST-és örökség, hogy az alsó polcokon akarunk versenyezni

- mondta a Frittmann Borászat borásza és tulajdonosa, aki szerint van keresnivalója a magyar boroknak külföldön is, ahhoz azonban nincs elég pénze az ágazatnak, hogy a közismert világfajtákban mérettesse meg magát. A Kunsági borvidék pincészetének borásza szerint ugyanakkor roséban Magyarország a három legjobb adottságú bortermelő vidék között van Európában.

Frittmann János

Más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászat is jórészt félkész termékeket értékesít külföldön, ám azoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében magasabb hozzáadott értéket kellene tartalmazniuk. 65 ezer hektár szőlőterület van az országban, ez elég ahhoz, hogy a nemzetközi piacra menjünk vele. A magyar bor külföldi bevezetéséhez azonban nem szerkezetátalakítás kell, hanem marketing. Nem lédigben kell eladni ahogy eddig, hanem jó áron, palackban - mondta Frittmann, ugyanakkor azt is elismerte, hogy prémium bort készíteni sokkal nagyobb pénzbefektetés, már csak a megfelelő gépek miatt is. Éppen ezért úgy látja, hogy a befektetői borászatokkal nincsen semmi probléma, ameddig nem halmoznak fel készleteket, és terítik a piacra ár alatt, tönkre téve az ebből élőket.

Balról jobbra: Soltész Gergő, Hamarics Imre, Göllesz Gábor, Frittmann János, Hollósi Dávid

A beszélgetést moderáló Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár Igazgatójának magas árakat feszegető kérdésére a borász azt mondta, hogy egyáltalán nem gondolja drágának a magyar bort. Szerinte annyit fordítunk rá, mint az osztrákok, ott azonban jóval többért adják.

Göllesz Gábor

Göllesz Gábor, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. szortiment managere a fogyasztási tendenciákról elmondta, hogy az elmúlt években kiemelkedő növekedést mutató rosé dinamikája bár csökken, de még mindig van benne annyi, hogy befektetőként érdemes belevágni. Emellett jönnek fel az illatos fehér borok és a fesztiválborok is. Utóbbi esetében fontosak a brandek, marketingköltés nélkül nehéz beszállni erre a piacra. Göllesz osztotta Frittmann véleményét, miszerint drágább bort kell kivinni külföldre, feldolgozott késztermékként ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ez egy sokszereplős piac, ahol nagyon oda kell figyelni arra is, hogy ne fogyjanak el a polcról a borok májusban.

Hamarics Imre

Az árak tekintetében kritikát fogalmazott meg Hamarics Imre, Rekontir TM Kft. cégvezetője, aki szerint az Egyesült Államokban az 5-6 eurós szegmensben már elég komoly borokat lehet kapni, miközben Magyarországon vannak olyan borászatok, amelyeknek nem kapható bora 10-15 eurós sáv alatt, ami szerinte probléma. 

Óriási igény lenne a borászathoz kapcsolódó szálláshely fejlesztésekre, programturizmusra is, de előbbi támogatását sajnos a fejlesztéspolitika nem teszi lehetővé 

- mutatott rá egy másik problémára Hamarics.

Soltész Gergő

A panelbeszélgetésben részt vevő másik borász, Soltész Gergő, az Ostorosbor Pincészet Zrt. elnök-tulajdonosa szerint a magyar borrégiók sokkal diverzifikáltabbak az átlagnál. Egy ország esetében az össztermelés durván 30 százalékát jellemzően a legtöbbet termesztett fajta adja, ezzel szemben a magyar fajtaösszetétel ennél sokkal széttördeltebb - mondta Soltész, aki az Ostoros-bor lengyel piaci térhódítását hozta példaként, a sikeres magyar exportra. 

Három éve vagyunk jelen a lengyel piacon, ezalatt 700 ezer palackos forgalmat tudtunk elérni éves szinten, ráadásul másfélszeres átlagáron, mint ami a magyar borokra jellemző ezen a piacon

- mondta a borászat tulajdonosa. Soltész azt is hozzátette, hogy ehhez szerény marketingköltés társult, aminek meg is látszott az eredménye. A másik meglepő az volt, hogy nem az egri borászatnak nem a bikavérére volt nagyobb kereslet, hanem a roséra.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03