2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Élelmiszer

Kongatják a vészharangot: 2021 a teljes bizonytalanság éve a húsipar számára

Rendkívül negatív képet mutatott a húságazat teljesítménye 2020-ban. A koronavírus-járványnak, valamint az afrikai sertéspestisnek és a madárinfluenzának köszönhetően mind a belföldi értékesítés, mind az export jelentősen csökkent - derült ki a Hússzövetség húsvét előtti sajtótájékoztatóján. Azt is megtudtuk továbbá, hogy a húskészítmények értékesítési módját a koronavírus se tudta megrendíteni, a magyar vásárlók pedig egyértelműen elkötelezettek a magyar termékek vásárlása iránt.
 
 

Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára elmondta, hogy a napokban tette közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet 2020 második felében végzett el, és ami azt vizsgálta, hogy mekkora a magyar termékek aránya a tíz legnagyobb, hazai és külföldi kereskedelmi lánc kínálatában. A felmérés eredményeiről az Agrárszektor is beszámolt.

Az államtitkár ezekre a számokra reagálva kifejtette, hogy a magyar termékek 70,53%-os aránya a kereskedelmi láncok polcain ugyan csökkent az utolsó ilyen, 6 évvel ezelőtti felméréshez képest, ám a kép ennél árnyaltabb. 2014-ben a Nébih 13 termékcsoportot vizsgált, 2020-ban viszont 16-ot. Erdős Norbert kiszámolta, hogy ha a hatóság a mostani felmérés során is 13 termékcsoportot vizsgált volna, akkor máris azt hozta volna ki a vizsgálat, hogy a magyar termékek aránya a boltok polcain 72,22%-os. Erdős Norbert szerint az is okozott némi problémát, hogy 2014-ben volt a hazai üzletláncoknál csomagolt friss sertéshús és csomagolt friss csirkehús, most viszont nem. Az államtitkár ezután kiemelt néhány termékcsoportot, és elárulta, hogy a 2014-es felméréssel azonos 13 termékcsoportból 9-nél születtek rosszabb eredmények 2020-ban, 4 termékcsoport (tojás, tej és tartós tej, valamint méz) esetében viszont javulás volt megfigyelhető. A három új termékcsoport, ami rontotta az eredményeket a vaj, a száraztészta és a meggybefőtt, kukoricakonzerv volt. Erdős Norbert szerint ahhoz, hogy ez megváltozzon, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére lesz szükség, amire a következő költségvetési ciklusban óriási mennyiségű uniós és hazai forrás áll majd rendelkezésre. Az államtitkár utalt arra is, hogy a magyar vásárlókra is lehet számítani, a felmérések alapján 85%-uk nyitott a magyar termékek iránt. Erdős Norbert szerint a vásárlói bizalmat erősítik például a kiváló minőségű élelmiszer védjegyek, amelyeket a tejtermékek már megkaptak, a következő időszakban pedig a hústermékek fognak sorra kerülni. A szakpolitikus végül egy kérdésre válaszul elmondta, hogy a boltokban a hazai termékek arányát tekintve Magyarország az európai uniós tagállamok viszonylatában az élmezőnyben van.

Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ senior tanácsadója a feldolgozott hústermékek piacának jelenlegi tendenciáit elemezve kijelentette, hogy a 2020-as év minden tekintetben hatással volt a magyar gazdaság alakulására. A koronavírus hatására jelentős visszaesés volt tapasztalható a fogyasztói bizalomban, úgy a magyaroknál, mint az Európai Unióban. A kiskereskedelmi szektorban viszont növekedést (+8,7%) mértek, amit főleg az élelmiszeripar (+9,3%) hajtott. A diszkontáruházak folyamatosan növelték a jelentőségüket, és az e-kereskedelem is egyre meghatározóbb lett a kiskereskedelemben. Ez utóbbi jelenség a tavaszi és az őszi lezárások miatt senkit nem ért meglepetésként. Az e-kereskedelem 2020-ban 85,8%-os növekedést produkált a kiskereskedelmi szektorban, de a szektor egészére nézve még mindig nagyon kicsi a részesedésük.

Dászkál Fruzsina beszélt arról is, hogy a 2020-as számok alapján a legnagyobb élelmiszer-kategória a feldolgozott húskészítményeké, ezeket követik a sörök, a sajtok, a szénsavas üdítők és az ásványvizek. A feldolgozott húskészítmények esetében fontos megjegyezni, hogy amíg az értékesítés az elmúlt három évben egyre nőtt (2020-ban elérve a 349 milliárd forintot), de a feldolgozott húsmennyiségben stagnálás volt megfigyelhető. Azt a mérések kimutatták, hogy a tavaly márciusi és novemberi lezárások jelentősen befolyásolták a feldolgozott húsok forgalmát, abban a két hónapban megugrottak a számok, a következő hónapokban viszont visszaestek az értékesítések, ami különösen december esetében volt szembetűnő, ami hagyományosan az egyik legerősebb hónap ilyen téren. További érdekes trend volt, hogy a húskészítmények értékesítése terén a diszkontok tovább növelték a jelentőségüket. A NielsenIQ mérései szerint a húskészítmények értékesítésének kétharmada továbbra is az előre csomagolt, önkiszolgáló szegmensből származik, a maradékot a csemegepult adja, és ezekre az arányokra a koronavírus-járvány és a megváltozott fogyasztói szokásos sem voltak befolyással. Dászkál Fruzsina kitért arra is, hogy a kiskereskedelemben 32%-os a saját márkás termékek aránya az élelmiszer-kategóriákban, a feldolgozott húskészítményeknél pedig 16%-os. Ami az értékesített mennyiségeket illeti, a virsli nőtt a legnagyobb mennyiségben, a szalámi forgalma viszont visszaesett. Érdekesség volt, hogy a sertésalapú termékek értékesítése nem nőtt mennyiségben, miközben a feldolgozott termékek 80%-át ezek teszik ki. Értékben a sertés, a borjú, a baromfi, a csirke és a pulyka termékek kétszámjegyű növekedést értek el, mennyiség tekintetében viszont visszaesés volt megfigyelhető a sertésalapú termékeknél. Dászkál Fruzsina végezetül elmondta, hogy a feldolgozott húskészítmények tekintetében az e-kereskedelemben azt tapasztalták, hogy a lezárásokkal egy időben mindig emelkedés volt tapasztalható.

Éder Tamás a Hússzövetség elnöke évértékelő beszédében elmondta, hogy a húságazatot nemcsak a koronavírus-járvány szorongatja, hanem a sertéspestis és a madárinfluenza is. A tavalyi év a húsiparban is visszaesést hozott. A húsipar friss húst előállítását végző ágazatának teljesítménye 2%-kal csökkent, a készítménygyártásban viszont 10%-os visszaesés volt tapasztalható. A húsfeldolgozás és tartósítás, valamint a húskészítménygyártás ágazatok teljesítményében lényegesen nagyobb hullámzás volt tapasztalható, mint az iparban. Éder Tamás elmondta, hogy a belföldi értékesítés volumenindexe tavaly az élelmiszeriparban gyakorlatilag stagnált. A szakember kitért arra is, hogy 2020-ban a magyar sertéslétszám 2,8 millió volt, ami egy év alatt 216 ezer egyedes növekedést jelentett, kompenzálva a 2019-es csökkenést. A kocalétszám több mint 5%-kal növekedett, az állomány nagysága elérte a 163 ezer állatot. 2020-ban 4,702 millió sertést vágott a magyar húsipart, ez 1,8%-os növekedést jelentett, és gyakorlatilag megegyezett a 2018-as adatokkal. 2014 óta 1 millióval, 27%-kal nőtt a vágáslétszám, de közben a sertéslétszám 3,1 millióról 2,8 millióra csökkent. Éder Tamás utalt arra is, hogy az áfacsökkenés következtében nagyon szépen kifehéredett a magyar sertéságazat, de az Európai Unión belüli súlya továbbra is 2% alatti.

A Hússzövetség elnöke elmondta, hogy a húságazat teljesítménye 2020-ban rendkívül negatív képet mutatott. Noha az ágazat teljesítménye 2020-ban meghaladta a 915 milliárd forintot, húsfeldolgozás és tartósítás 349 milliárd forintot, hús- és baromfihús-készítmény gyártás 218 milliárd forintot, a belföldi értékesítés és az export is jelentősen csökkent, ami a koronavírus és az ágazatot sújtó betegségek (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) együttes hatásait mutatja. A húsipar külkereskedelmi mérlege valószínűleg javult 2020-ban, de a decemberi adatok nélkül ezt még nem lehet biztosan kijelenteni. Éder Tamás kifejtette, hogy a magyar élősertés import növekedett ugyan, de a húsimport mennyisége nagy mértékben, 157 ezer tonnáról 120 ezer tonnára csökkent. A magyar sertéshús export gyakorlatilag stagnált, a külkereskedelmi mérleg mennyiségi szempontból deficites volt. 2019 és 2020 az afrikai sertéspestis és koronavírus miatt a szokásostól eltérő éven belüli áralakulást eredményezett, de az elmondható volt, hogy a magyar átlagárak lekövették az EU27-ek átlagát. 2019-ben közel 50%-os volt az éven belüli áremelkedés, 2020-ban 30%-os csökkenés ment végbe. 2021-ben az elmúlt 4 hétben viszont 25%-os áremelkedés ment végbe.

Éder Tamás szerint 2021 egyelőre a teljes bizonytalanság éve a húsipar számára, mert a takarmánygabonák ára az elmúlt félévben 50-70%-kal növekedett, az élősertés ára néhány hét alatt több mint 25%-kal növekedett és a folyamatnak még nincs vége, a HoReCa szektor nyitása bizonytalan, a nemzetközi turizmusból fakadó kereslet az idén biztosan hiányozni fog még, valamint az afrikai sertéspestis is okozhat újabb meglepetéseket, nemcsak Európában, de Kínában is. Amerikai források szerint Kínában nem sikerült megállítani a sertéspestist és már az új, modern telepeken is kénytelenek leölni az állományokat. A szakember kitért arra is, hogy a forint gyengülése, az energiahordozók, a csomagolóanyagok drágulása is a termelés költségét emeli, de a koronavírus elleni védekezés költségei is tartósan emelik a húsipari vállalkozások terheit. Éder Tamás arra figyelmeztetett, hogy az önköltségek emelkedése a fogyasztói árak emelését is elkerülhetetlenné teszi, és hogy a fogyasztóknak is hozzá kell szokniuk, hogy év közben is nőhetnek az árak.

Éder Tamás végül néhány jó tanácsot is megosztott a húsvéti sonka vásárlásához:

  • A hús „bizalmi termék” – csak olyan gyártótól, forgalmazótól vegyük meg az ünnepi asztalra valót, akiben eddig nem csalódtunk!
  • Kétes eredetű terméket, aminek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljunk!
  • A húsvéti füstölt áruk kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található a piacon, az 1500 forintos gyorsérlelt főtt sonka és a 2500-3000 forint feletti hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék!
  • Vásárláskor mindig gondosan ellenőrizzük a termék minőség megőrzési idejét!
  • Vásároljunk legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket!

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben