2020. január 23. csütörtök Zelma, Rajmund

Hírek - Élelmiszer

Még ódzkodunk a rovarevéstől, pedig úgy jön, mint a forgószél

A Magyar Nemzet írása szerint élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos az étkezési célú rovarok fogyasztása. Pedig egyes tagállamokban ez már most is lehetséges, ám csak 2020-ig, ezért ezek az országok várhatóan komoly nyomás alá helyezik Brüsszelt az uniós engedélyezés érdekében. A következő másfél évben meg fog születni az élelmezési célú rovarfehérje-előállítás szabályozása.
 
 

Komoly szándék mutatkozik Euró­pában arra, hogy élelmiszerként forgalomba kerüljenek az étkezési célra alkalmas rovarok és az ezekből készült termékek - írja Magyar Nemzet. A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaiban rendezheti át a világpiacot. Míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénzt öntenek a befektetők. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek. A korábbi uniós szabályozásnak köszönhetően Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország tagállami hatáskörben engedélyezte az étkezési célú rovarfelhasználást, ám csak 2020-ig. Ezt követően csak akkor maradhatnak forgalomban, ha az uniós szinten zöld jelzést kapnak, ezért várhatóan egyre erősebb nyomás helyeződik az Európai Bizottságra.


Míg a műhúsok már egyre szélesebb körben elérhetők, a rovarok még nem. Az ENSZ szerint a jövő egyik fehérjeforrása a túlnépesedő világban a rovar lehet. A radikális állatvédők, a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez, és még szigorúbb állatjóléti intézkedésekre is szükség van. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatívhús-piaci szereplőknek.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) várhatóan a következő években megalkotja azokat az iránymutatásokat, amelyekkel a rovartenyésztés és -feldolgozás biztonságos lesz, ezt követően az Európai Bizottságnak kell döntenie arról, nyilvántartásba veszi-e ezeket az ún. "új élelmiszereket".

Eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők, döntés egyelőre nem született.

Az Agrárminisztérium a lap megkeresésére azt közölte, hogy az uniós szintű döntés mellett nemzeti hatáskörben is szabályozható az étkezési célú rovarok forgalmazása. Kiemelték: ha rovaralapú élelmiszereket engedélyeznek az Európai Unióban, akkor a legszigorúbb szabályozásokat és előírásokat lesz célszerű alapul venni, mivel ezen a területen rendkívül kevés az ismeret és a tapasztalat.

Aggályos például a rovaralapú élelmiszerek potenciális allergén, keresztallergén hatása, de a potenciális veszélyforrások közé sorolták a kórokozó baktériumokat, vírusokat, parazitákat, gombákat, prionokat is. Előfordulhatnak kémiai kockázatok is: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok vagy a csomagolóanyagból kioldódó anyagok.  Egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet a túlzott kitinbevitel. A veszélyforrások és a kockázat mértéke nagymértékben függ a rovartenyésztés körülményeitől, elsősorban a rovarok tartásának módjától, a takarmányozásukra használt anyagtól, a betakarított rovarok életszakaszától, de magától a rovarfajtól és a további feldolgozás módjától is.

Felelős gyakorlatot feltételezve a megfelelő körülmények között előállított, feldolgozatlan rovarélelmiszerek élelmiszer-biztonsági szempontból a feldolgozatlan állati húsokhoz hasonló fehérjeforrást jelenthetnek.

A lehetséges mikrobiológiai veszélyek miatt azonban csak megfelelően hőkezelt rovar, rovarkészítmény fogyasztása javasolható.  Az uniós engedélyeztetési folyamatban az ezekből a veszélyekből fakadó kockázatokat esetről esetre értékelik.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu