2018. július 18. szerda Frigyes

Hírek - Élelmiszer

Nem minden bio, ami annak mondja magát

Bioélelmiszereket többek között azért vásárolunk, hogy egészségünket tudatosan védjük a nem kívánatos anyagoktól, például a növényvédő szerektől. A bio szó garanciát jelent számunkra arra, hogy a termék valóban mentes minden veszélyes anyagtól. De vajon tényleg 100 százalékos ez a garancia?
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, certifikált gazdaságban eőlállított, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. Egy biogazdaságban csak szerves eredetű tápanyag-utánpótlás képzelhető el, illetve csak mechanikai növényápolást lehet alkalmazni. Franciaországban 5 év alatt megkétszereződött a biotermékek fogyasztása, 2016 és 2017 között az eladott termékek utáni bevétel 7 milliárd euróról 8 milliárd euróra növekedett. (Agence Bio 2018 februári adatok). Érthető, hogy a fogyasztókat képviselő szervezetek egyre jobban fókuszálnak erre a témára.

A „60 Millió Fogyasztó” elnevezésű francia szervezet rámutatott arra, hogy az országban forgalmazott bioélelmiszerekben megtalálhatóak olyan vegyszerek, káros anyagok, amelyekre talán nem is gondoltunk. A 74 minta 10 százalékában mutattak ki károsanyag-maradványt. Megbukott a teszten például a bio minősítésű csokoládé, méz, kinoa (egy termesztett disznóparéjféle), rizs, de az olívaolaj is. Az ecuadori csokoládéban rovarirtót találtak, amit az ültetvényekben dolgozó munkások használnak a zika-vírust terjesztő szúnyogok ellen. Ez nem történhetett volna meg, ha az élelmiszer-biztonsági és higiéniai előírásokat pontosan betartják. A leginkább szennyezett egy Tunéziából származó bio minősítésű olívaolaj volt, növényvédő szert és ftalátokat találtak benne. A ftalátok szerves vegyületek, amiket a PVC lágyítására használnak. Lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel jellemzően a csomagolóanyagból. Közös jellemzőjük, hogy károsítják a hormonrendszert, ezért az Európai Unióban erősen korlátozzák az alkalmazásukat.

A hazai termékeket tekintve a francia biokinoában is kimutattak növényvédő szert, mégpedig a konvencionális élelmiszerekre vonatkozó maximális tartalom 10-szeresét! Az Etiópiából, illetve Mexikóból importált kávéminták viszont megfelelő minőségűek voltak. A vizsgált cukorminták is rendben voltak, kivéve egy alkalmat: 2,4-D-t találtak egy costa ricai, bionak mondott tételben. Az ok ebben az esetben valószínűleg a közelben lévő konvencionális parcellákról átsodródott növényvédő szer volt, tehát izolációs probléma.


A károsanyag-maradványok vizsgálata költséges eljárás, ezért csak a kockázatos területről érkező minták esetén alkalmazzák, és akkor sem minden tételre. A peszticidek, a gombák által termelt mikotoxinok, vagy a talajból felvett nehézfémek jelenlétét megbízhatóan igazoló laborvizsgálati díja – GMO-teszttel együtt – elérheti akár az 1000 eurót tételenként. És ekkor még nem is beszéltünk a mintavétel díjáról, amit import esetében gyakran csak egy tanúsított ellenőrzőszervezet szakképzett munkatársa végezhet el. Ezeket a költségeket az importőr vagy a termelő kénytelen a fogyasztói árba beépíteni, ami hátrányt okozhat számára a kevésbé "aggályoskodó" versenytársakkal szemben. Másrészt óriási presztízsveszteséggel jár, ha egy ártalmasnak bizonyult terméket vissza kell vonni az áruházak polcairól.

Importált terméknél a termelőországban használt laborok méréseit az ottani kockázati tényezőkhöz igazítják. Ezért az egyes laborok még abban az esetben sem pontosan ugyanazt mérik, ha ugyanahhoz a nemzetközi céghez tartoznak, csak egy másik országban tevékenykednek. Két különböző vállalkozás laborjai között pedig még nagyobb lehet a különbség. Így lehetséges az, hogy az előállító ország laborvizsgálata alapján negatív eredményt kapunk egy adott tételre, és pozitív eredményt (például egy peszticid jelenlétét igazoljuk) Európában. És akkor az olyan eltussolt esetekről még nem is szóltunk, mint amilyen a brazil ellenőrző szervezetek együttműködése volt a gyártókkal a konvencionális tartásból származó, szalmonellás hús leplezésére.

(Források: www.60millions-mag.com; www.vital.hu)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu