2020. január 22. szerda Vince, Artúr

Hírek - Élelmiszer

Új jelölések a magyar húspultokban: de mit jelent ez a sok zászló?

Január 15-től, azaz mától, kötelező zászlóval megjelölni a sertéshús származási helyét, ugyanakkor nem kell arra számítani, hogy minden húspult tele lesz ilyen jelölésekkel, hiszen a szabály szerint csakis a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben kell zászlókkal jelölni a sertéshúst. Ez azt jelenti, hogy ezer bolt sincs az országban, ahol ezt alkalmazni fogják. A legtöbb vásárló egyébként nem arra kíváncsi, hogy a saját országából érkezik-e egy hús, sokkal inkább az EU-n kívüli termékkel szemben bizalmatlan.
 
 

Mától, azaz január 15-től hatályos az a tavaly november végén megjelent a miniszteri rendelet, amely előírja, hogy a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a nyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítésekor a származási országot jól láthatóan jelölni kell az eladás helyén. Habár úgy tűnhet, a magyar termékeket akarják így népszerűsíteni, ez azonban nem igaz. Az ugyanis az Európai Unió minden országában érvényes rendelkezés, hogy a különböző húsokon fel kell tüntetni az állat származási helyét, most a kormány csupán kiterjeszti ezt - írja a HVG. Nem kell azért arra számítani, hogy január 15-től minden egyes boltban zászlórengetegben navigálnak majd a vásárlók. A szabály szerint csakis a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben kell zászlókkal jelölni a sertéshúst, ott is csak akkor, ha húspultban árulják a terméket.

Logikus kérdés, hogy pontosan melyik országot kell feltüntetni akkor, ha az állat több helyen is élt, illetve ha a feldolgozás több országban történt. Ebben az Európai Bizottság már 2013-ban rendet tett: megrendelt egy kutatást arról, hogy a fogyasztók milyen információkat szeretnének, amikor húst vesznek. Arra jutottak, hogy a legtöbb vásárló számára a legfontosabb nem az, hogy a saját országában dolgozták-e fel az állatot, hanem azt akarják tudni, hogy az EU-n belül vagy azon kívül történt-e a munka.

A sertések esetében egész konkrétan azt kell jelölni az EU-s szabályozás szerint:

  • ha fél évesnél idősebb korában vágták le, akkor melyik országban töltötte az állat az élete utolsó négy hónapját,
  • ha korábban vágták le, de legalább 80 kilós volt, akkor azt, hogy hol élt, miután elérte a 30 kilós súlyt,
  • ha 80 kiló és fél év alatt volt, akkor azt, hogy hol tartották egész életében,
  • illetve azt, hogy melyik országban végezték a vágást.

A darált húsnál és a húsnyesedéknél mások a szabályok, ott azt kell jelezni, hogy az EU-ból, az EU-n kívülről, vagy belső és külső termelésből vegyesen származik a termék. Ezt a húshoz eddig is ki kellett írni – a rendelet úgy fogalmaz, hogy „az eladásra kínálás helyén”, úgy, hogy a vevő egyértelműen el tudja különíteni, mi melyik országból származik –, mostantól a sertéshúsnál a szöveg mellett kell a kis zászló is. A rendelet megalkotói még arra is odafigyeltek, hogy ha egy származási hely van, akkor 5x3 centis zászlót kérjenek, ha más az állattartás helye és más a vágásé, akkor 4x2,5 centiseken kelljen jelölni mindkettőt.

Forrás: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az ellenőrök nem azt fogják persze figyelni, hogy milliméterre pontosan minden passzoljon, elsősorban azt vizsgálja majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy minden termék zászlója azt az országot mutassa, amely a hozzájuk beérkezett nyomon követési dokumentumok alapján a helyes. Az élelmiszer-biztonsági hatóság azt is látja, hogy a hús melyik vágóhídról származik, tehát az, hogy melyik országból, csak a vevők számára lesz pluszinformáció, ennél sokkal fontosabb az, hogy probléma esetén pontosan visszakövethető a termék eredete.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu