2017. november 23. csütörtök Kelemen, Klementina

Hírek - Európai Unió

Brüsszel ezt nem teheti: senki sem akarja, hogy kevesebb legyen a pénz

Nem változtatna drasztikusan a Közös Agrárpolitika (KAP) szerkezetén az Európai Bizottság (EB) 2020 után. Ezzel szemben a KAP rendszerének jelenlegi szintű finanszírozását nem tartja hosszú távon működőképesnek, és inkább a társadalmi elfogadottságra fektetné a hangsúlyt. A magyar termelők ugyanakkor azt tartják fontosnak, hogy a források ne csökkenjenek, és a támogatásokat a jövőben is a gazdák kapják majd.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

A június 28-i reflexiós papírban tett vitaindító javaslatokat az Európai Bizottság a közös költségvetés modernizálására - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára a Portfolio közelmúltbeli Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. A tagállami reakciók függvényében e felvetések képezik majd az EU 2020 utáni új többéves pénzügyi keretre vonatkozó hivatalos javaslatának alapját. A hangsúlyt az új kihívások felé - migráció, belső-és külső biztonság, terrorizmus elleni küzdelem, védelempolitika - tolnák. Az anyag öt forgatókönyvet vázol fel, de a KAP csak egy forgatókönyvnél jutna biztosan több forráshoz.

Az előzetes hatástanulmányt 2017 első felében hozták nyilvánosságra, amelyben 5 lehetséges opciót vázoltak fel a KAP jövőbeli szerkezetéről. Ez azonban nem tükrözi a bizottság álláspontját, és nem feltétlenül közülük kerül majd ki a hivatalos bizottsági jogszabályi javaslat. A hatástanulmánnyal iInkább a szélsőséges eseteket is megvizsgálva, az összes lehetséges opció gazdasági, szociális és környezeti hatásainak felmérését célozták meg.

Az opciók:


1. Status quo, a jelenlegi rendszer fenntartása változtatások nélkül.
2. A KAP teljes felszámolása (megjelenítésének célja a KAP hozzáadott értékének, valamint a KAP hiányában fellépő gazdasági, szociális és környezeti hatások bemutatása).
3. A vidékfejlesztés és a kockázatkezelési eszközök megerősítése a területalapú támogatások rovására.
4. A területalapú támogatások egyszerűsített formában történő továbbvitele, azonban inkább a gazdasági és környezetvédelmi előnyök támogatásával.
5. A rendszer radikális átalakítása (a támogatások erős újraosztása a nagyobbaktól a kisebb és környezetbarát gazdaságok irányába, kötelező capping).

Magyarország és a tagállamok helyzete a Közös Agrárpolitikában
2014 és 2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a Közös Agrárpolitika (KAP) részaránya 36,1 százalék. Magyarország pozíciója az uniós támogatás tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unióban, a teljes KAP költségvetésben az ország részaránya ugyanis 3,19 százalék. Magyarország mintegy 34,3 milliárd euró forrásból részesedik 2014 és 2020 között, míg ez idő alatt összesen 7,9 milliárd eurót fizet a közös költségvetésbe. Így a nettó költségvetési egyenlegünk 26,4 milliárd euró körül alakul.
A tagállamok többsége kétpilléres KAP-ot szeretne a jövőben is, megőrizve a közvetlen támogatásokat, és célként a válságkezelés hatékonyságának erősítését tűznék ki (kockázatkezelés, jövedelemstabilizáció). A vidékfejlesztésen belül növekedhet a vissza nem térítendő támogatások aránya, és a pénzügyi eszközök szerepe, ezzel szemben vannak, akik a termeléshez kötött támogatások ellen emelnek szót. Ugyanakkor egyelőre semmilyen hivatalos javaslat nem jelent meg, így a sajtóban megjelenő információk az agrártárca szerint csupán találgatások, spekulációk.


A bizottság nem tartja fenntarthatónak a KAP rendszerének jelenlegi szintű finanszírozását, és inkább a társadalmi elfogadottságot növelné. Ugyanakkor nincsenek gyökeres átalakítási szándékai a KAP szerkezetét illetően, és a forrásvesztés elkerülése érdekében felvetették lehetséges opcióként a nemzeti társfinanszírozás bevezetését az első.pillérben.

A bizottság előzetes felméréséből kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint a KAP-ot fenn kell tartani 2020 után is. A legfőbb kihívásnak a termelők életszínvonalának biztosítása, valamint a környezet védelme és a klímaváltozás bizonyult, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy

a válaszadók egyszerűbb és hatékonyabb KAP-ot szeretnének 2020 után.

Emellett erősebb társadalmi igényeket remélnek az állatjólét, a biogazdálkodás, az élelmiszerminőség és a fogyasztóvédelem területén. A válaszadók korszerűbb KAP-ot szeretnének, olyat, amely jövedelemtámogatást biztosít a termelőknek.

Feldman Zsolt

A KAP jövőjével kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy szeretnék, ha az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapnák, és nem tartják szükségesnek a rendszer gyökeres átalakítását. A cél inkább az, hogy Magyarország megőrizze a KAP költségvetésében képviselt részarányát, valamint az első pilléren belül a termeléshez kötött támogatásokat. Szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot, emellett bármely új cél KAP-ba történő beemelése csak a megfelelő források hozzárendelésével lehetséges. Magyarország ugyanakkor ellenzi az agrárpolitikák bármilyen mértékű renacionalizációját.

Az elsődleges cél az kell legyen, hogy minél több pénzt nyerjünk ki az Európai Uniós költségvetésből. 2020 után kérdéses lesz majd a befizető országok magatartása, Magyarország ugyanis nem szeretne többet fizetni a közös költségvetésbe, ugyanakkor nem lehet tudni, mit gondol erről a többi ország

 - hangsúlyozta Feldman Zsolt. Ha 2020 után a bizottság szigorítja a kereskedelmet, a harmadik világgal szemben valószínűleg nem lesznek szankcióik, ez viszont Magyarországnak nem lesz kedvező lépés - tette hozzá.

Forgács Barna, a debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2020 után az lenne a legjobb, ha a jelenlegi támogatási nagyságrend maradna, és csak az eloszlásban lennének változások. Nem lenne jó megoldás, ha többet kellene befizetniük az országoknak a közös költségvetésbe azért, mert Anglia kiszáll az EU-ból. A KAP előzetes felmérése leginkább a környezetvédelmi kérdésekre összpontosított, de az ügyvezető igazgató szerint nem jó ötlet, hogy a városi embereket kérdezik meg erről a témáról és a mezőgazdaság jövőjéről, mert ebből a kérdésből nem szabad társadalmi vitát csinálni.

A KAP-ra szükség van a jövőben is, azonban nem lehet vég nélkül támogatásokat nyújtani a termelőknek és a gazdálkodóknak - szögezte le Forgács Barna. A támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ha nincs minimum 40 százalék a támogatás nagyságrendje, akkor inkább támogatás nélkül csinálja meg a beszerzéseit.

Minden ország jól járna, ha mindenki egységesen többet fizetne be a közös költségvetésbe 2020 után, így ennek Magyarország is haszonélvezője lehetne. Magyarország a jövőben azokat a beruházásokat fogja majd megvalósítani, amelyek önállóan is megállnak a lábukon, ha ugyanis a kereslet megnő, akkor az ár is megnő - közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Balról jobbra: Feldman Zsolt, Forgács Barna, Győrffy Balázs, Reng Zoltán, Rákóczi András, Szentpétery Szabolcs Félix


Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint nem lenne annyira megterhelő Magyarországnak, ha többet kellene a közös költségvetésbe fizetnünk. Emellett elmondta, hogy a Hungrana odafigyel a környezettudatos termelésre, valamint igyekeznek csökkenteni a terhelést. Ennek az az egyik oka, hogy a fogyasztói tudatosság folyamatosan növekszik, és egyre több ember nézi meg a termékek összetevőinek listáját, valamint azt, hogy mi, miből és hogyan készül. Emiatt az élelmiszergyártók is sokkal jobban odafigyelnek. A KAP bizonyos elemei azonban túl vannak gondolva, és mára már „túlzöldültek" az elképzeléseik. Ha a támogatások csökkenni fognak, akkor valószínűleg a stabil piacok szerepe fel fog erősödni.

Ha nem változik meg Magyarország támogatottsága, akkor mindegy mennyi pénzt fizet be az ország a közös költségvetésbe – mondta Rákóczi András, a Hajdúnánás-Tedej központú Tedej Zrt. vezérigazgató helyettese. A pályázati forrásokra mindenképp szükség van, még akkor is, ha sok időt vesz igénybe, míg egy pályázatot kitölti, majd benyújtja a termelő.

Szentpétery Szabolcs Félix, a vízvári BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója szerint csak a környezetvédelemmel foglalkozott a KAP kérdőíve, a termeléssel azonban kevésbé. A legtöbb termelő nem éri el jövedelmében azt az összeget, amit támogatásként felvesz, és a jövőben nem lesz elfogadható az, amilyen irányba jelenleg a támogatási kilátások mutatnak. Az ügyvezető igazgatót nem zavarná, ha megszűnne a KAP 2020-ban, feltéve, hogy emellett minden más körülmény maradna a régi kerékvágásban.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu