2017. szeptember 24. vasárnap Gellért, Mercédesz

Hírek - Európai Unió

Súlyos függőségben az Európai Unió - Küszöbön a megoldás?

14 uniós ország agrárminisztere írta alá a napokban az Európai Szója Nyilatkozatot. A nyilatkozat része annak az európai törekvésnek, amely minimalizálná az unió súlyos fehérjenövényimport-függőségét. Európa több irányban indulna el a probléma megoldása érdekében, egyes szakértők szerint jelentősen csökkenteni kellene a hústermelést és húsfogyasztást az EU-n belül, ugyanis ez amellett, hogy javítaná a lakosság általános egészségi állapotát, csökkentené a döntő arányban genetikailag módosított szója behozatali kényszerét is. Az import-függőség mérséklésének ugyancsak alapvető eszköze lenne a közösségben belüli termelés ösztönzése is, ami mellett az említett nyilatkozat támogatói is letennék a voksukat. Ma csaknem egész Németországot be kellene vetnünk szójával ahhoz, hogy a közösségi állati takarmányozást önerőből meg tudjuk oldani, ami jelzi a probléma jelentőségét. Az Európai Szója Nyilatkozat aláírása azt jelenti, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) közelgő reformja immár nemcsak a keleti tagállamok támogatások utáni sóvárgását hivatott kiszolgálni, hanem összeurópai érdek.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

14 uniós ország agrárminisztere írta alá az Európai Szója Nyilatkozatot a napokban. A magyar-német közös kezdeményezés támogatóinak célja, hogy ösztönözzék a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztését. A Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere látta el kézjegyével a dokumentumot.

Miért van szükség az Európai Szója Nyilatkozatra?

Európa mezőgazdasága, ezen belül is elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott, döntő arányban genetikailag módosított szójától.

A génmódosított alapanyag 73 százaléka Brazíliából, Argentínából és Paraguayból érkezik, ahol azok a fontos európai kritériumok, mint a fenntartható termesztés, a nyomon követhetőség, aligha biztosíthatók. Ezekben az országokban az erdőirtás, a túlzott vegyszerhasználat, a vizek szennyezése és a kisebb gazdálkodók kiszorítása súlyos társadalmi problémákat okoz. A GMO-növények káros egészségügyi hatásai körüli bizonytalanság és azok alacsony társadalmi támogatottsága pedig széles körben komoly aggályokat vet fel.

Az Európai Unió 2013 és 2015 között éves szinten 36,1 millió tonna szójababot importált az állattenyésztés fehérjeigényének biztosítása érdekében. A közösség területén ugyanezen idő alatt 0,43–0,56 millió hektáron termeltek szójabab vetőmagot, amiből mindössze 1–1,85 millió tonna szóját állítottak elő. A számok tehát komoly sebezhetőségre utalnak.

Az Európai Unió alapvető érdeke lenne a magas importfüggőség megszüntetése, illetve mérséklése és fehérjeszükségletének közösségen belüli előállítása.

Közép-Kelet-Európában komoly potenciál rejlik a szójatermesztésben, ami hozzásegítheti az európai közösséget a fehérjefüggőség csökkentéséhez. Érdemes azonban látni, hogy ma az EU szójaigénye akkora termőterületet követel meg, ami Németország összes szántóföldjének 90 százalékával egyenértékű. Nyilvánvaló tehát, hogy egy-egy ország képtelen megoldani a problémát, és a helyzet megváltoztatásához összefogásra van szükség. A nyilatkozat aláírói erőfeszítéseket tartanak szükségesnek egy, a jelenleginél sokszínűbb vetőmagrendszerek támogatása, az innováció előmozdítása vagy a logisztika, a szójafeldolgozás és a piacok fejlesztésére a fenntartható módon előállított fehérjenövények esetében.

 

Az Európai Szója Nyilatkozat egyelőre ugyan nem érinti a Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformját, de előbb-utóbb nyilvánvalóan annak részévé fog válni. A közösségi fehérjeprogram olyan cél, amelynek globális kihatásai lehetnek, és az EU végre nem csak arról beszél (mint pl. a Brexit révén kialakult költségvetési lyuk kapcsán), hogy mekkora a közös „fazék”, hanem arról, hogy mi legyen benne - állapítják meg szakértők.

Magyar fehérjeprogram is lesz
A hazai szakpolitika ugyancsak foglalkozik a témával. Jelenleg kidolgozás alatt áll a nemzeti takarmányfehérje program,  amelynek célja az import GMO-s takarmány kiváltása. Jelenleg Magyarországon csaknem 70 ezer hektáron termelnek GMO-mentes szóját, a 2016-os termésmennyiség 181 ezer tonna volt, ám ennek túlnyomó része a külhoni piacokra vándorol a magasabb felvásárlási ár miatt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a hazai állattenyésztési ágazat fehérjetakarmányalapanyag-szükséglete 600–640 ezer tonna szójababból biztosítható. A problémát csak tetézi, hogy a hazai GMO-mentes szójababtermés mintegy 60-70 százalékát exportáljuk, így jelenleg 540–580 ezer tonna (génmódosított) szója behozatalára szorulunk.
A hazai szójatermelés mennyisége még fokozható, de a szója bizonyos mértékig kiváltható más takarmányokkal is, egyebek mellett pillangós virágú szálastakarmány-növényekkel, például a lucernával, alternatív fehérjenövényekkel (csillagfürt, lóbab, borsó), magas fehérjetartalmú gabonákkal.
A témában készült interjúnkat itt olvashatják.

A fenntartható élelmiszeránc ugyanakkor csak a kiindulópont, mert további lépések szükségesek az állattenyésztés káros környezeti és egészségügyi hatásainak csökkentése érdekében is. Az ipari méreteket öltött ágazat alig veszi figyelembe az állatjóléti követelményeket, súlyosan szennyezi a talajt és a vizeket, valamint túlzásba viszi az állatgyógyszerek (elsősorban antibiotikumok) alkalmazását.

Meglepő következtetés sok szakember részéről, hogy az európai hústermelést és -fogyasztást jelentősen csökkenteni kell. Az állati fehérjék jelenleg a tápanyagbevitel 60 százalékát teszik ki az európai étrendben, ami fenntarthatatlan és káros. 2016 novemberében 24 európai parlamenti képviselő már egyenesen arra nyújtott be javaslatot, hogy az állati eredetű élelmiszerek arányát legalább 30 százalékkal csökkentsék 2030-ra a kontinensen.

A fentiek fényében a közelgő KAP-reform egészen más dimenzióba került, mint eddig. Most már nemcsak a közös javak okos(abb) elosztásáról van szó, hanem arról is, hogyan lehet valóban fenntartható mezőgazdaságot teremteni, amely figyelemmel van a klímaváltozás követelményeire, illetve az egészségesebb emberi életet szolgálja.

Már ma is komoly támogatás jár a fehérjenövényekre
A fehérjenövények termesztését ösztönző törekvések nem újkeletűek az uniós támogatáspolitikában. A mezőgazdasági termelőknek a 2015. évtől lehetősége nyílt a termeléshez kötött szemes, illetve szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatásának igénylésére. Csak azon táblák vonatkozásában állapítható meg támogatás, amelyek egységes területalapú támogatásra (SAPS) jogosultak, és a támogatható szemes, illetve szálas fehérjetakarmány-növény terület eléri az 1 hektárt. A legkisebb bejelenthető táblaméret 0,25 hektár.
Hektáronként meghatározott minimális mennyiségű minősített szaporítóanyag használata kötelező, és az ügyfélnek a szaporítóanyag beszerzését is igazolnia kell. Szemes fehérjenövény (például szója) esetében 1 t/ha minimális hozamot kell produkálni. 2015–2020 között mind a szemes, mind a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatására évi 79,88 millió euró áll rendelkezésre. Tavaly és tavalyelőtt ez egy hektárra vetítve 50 ezer forint körüli összeget eredményezett.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu