A Leibnitz Intézet kutatása a kelet-európai mezőgazdaságokat vizsgálta 1991-től 2011-ig, és arra jutottak, hogy 7,61 gigatonnával esett vissza a térség károsanyag-kibocsátása. A globális élelmiszertermelés rendszere nagymértékben hozzájárul az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásához. Emiatt fontos, hogy az emberek tisztában legyen azzal, hogy a termelés és a nemzetközi kereskedelem melyik részén keletkezik a legtöbb üvegházhatású gáz. Amikor a Szovjetunió összeomlott, a tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet alaposan átrendezte a régió mezőgazdaságát és élelmiszer-termelését. Az árak megnőttek, a vásárlóerő visszaesett, emiatt pedig csökkent a húsfogyasztás - derül ki a tanulmányból. 

Ahogy a kereslet és az állami beavatkozás csökkent, felére esett vissza például a sertésállomány ezekben az országokban, ez pedig a mezőgazdaság lejtmenetét eredményezte. A kutatók azt is megállapították, hogy a mezőgazdasági termelés és a kereskedelem visszaesése miatt csökkent a károsanyag-kibocsátás, főleg a Szovjetunió és Kazahsztán területén. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság élénkülésével, és a fogyasztás növekedésével a CO2-kibocsátás ismét növekedésnek indult; a marhahús-fogyasztás például ismét növekedni kezdett, 2000 és 2008 között 15 százalékkal nőtt a fogyasztás.