Természeti és történelmi adottságaink következtében a Kárpát-medencében minden jelenlegi erdőterület ember alkotta erdő - mondta köszöntőjében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője -, így nem a véletlen műve, hanem tudatos folyamat eredménye, hogy napjainkban az ország területének már több mint egynegyedét borítja erdei fajokból álló fás vegetáció, amelynek legnagyobb része jogilag is erdő - írja az AM. A városi erdők megőrzése, a velük való gazdálkodás egyrészt a 21. század legnagyobb szakmai kihívásai közé tartozik - tette hozzá Szentpéteri Sándor -, hiszen erdők nélkül jelentősen csökkenne a fővárosi lakosok életminősége.

Szupernövények teremnek a magyar földeken: gyógyítóak, bárki szedheti őket

Magyarországon igen jelentős hagyománya van a népi gyógyászatnak, az ország adottságai még sincsenek megfelelően kihasználva gyógynövénytermesztés terén.

Nemcsak az erdőterület növelésével kell foglalkoznunk - folytatta -, hanem a meglévő erdők megőrzését kell a cselekvés középpontjába állítani. A városi erdők megőrzéséhez és gyarapításához azonban jó alapokkal rendelkezünk. A kormányzat ugyanis elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett. A Budapesten és környékén élő emberek életminőségét alapvetően meghatározó, mintegy 42-43 ezer hektár erdőterületből nagyjából negyvenezer hektárt a Pilisi Parkerdő kezel - hangsúlyozta a konferenciát bevezető beszédében Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója -, de a városi erdők kérdése nemcsak a Parkerdő ügye, mert a város klímavédelme, hosszú távú élhetősége igazi közügy. Mivel közügyről van szó, beszélni kell róla: szakmai és társadalmi párbeszédre, együttműködésen alapuló megoldásokra van szükség.

Komoly támogatást kapnak a hazai erdőgazdaságok: erre költhetik a pénzt

A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente.