A talajminőség romlása nemcsak ezt jelenti, hogy degradálódik a talaj, a szél és a víz erodálja a talajt, hanem a talaj minősége, az értéke, ha úgy tetszik, a beltartalma, a biológiai értéke is romlik. A szervesanyag-tartalma az anyagnak egyre kevesebb.

Ennek következtében a megtermelt élelmiszer mennyisége és nem utolsó sorban a minősége is romlik. A következő kérdés, hogy az az élelmiszer, ami az asztalunkra kerül, megfelelő minőségű-e, kellően ellenőrizték-e – mondta el Áder János a műsorban.

A jelenlegi gyakorlat tönkreteszi a talajt

Az egykori köztársasági elnök hozzátette: talajtípusoktól függően kell megtalálni majd a jó megoldást, mert a hagyományos szántástechnológiával 20-25 centi mélységben megbolygatjuk a talajt, de a mélységben egy kemény réteg, úgynevezett eketalp képződik.

Azt csináljuk most ‒ és erről kiderült, hogy ez nem jó, tehát ezen majd változtatni kell, részben a gazdák szemléletét, részben a technológiát kell majd változtatni –, hogy a fölső 20-25 centiméteres rétegét a talajnak lényegében homokozóvá tesszük, porosítjuk.

Az elnök hozzátette: három rossz következménye van. Egy: a szemcsés szerkezetét a talaj ezzel a művelési móddal elveszíti. Ennek két rossz következménye van, az oxigénmegtartó és a vízmegtartó képessége romlik. Ha pedig alatta még van egy kemény terület, az úgynevezett eketalp, akkor a lehulló csapadék nem tud olyan mélyre szivárogni, azt a 20-25 centit nagyon gyorsan átáztatja, de nem tud mélyebbre menni, elfolyik vagy elpárolog. Ennek az a következménye, hogy amikor utána jön a nagy csapadék után egy szárazabb időszak, akkor a növény nem tudja már a megfelelő vizet felvenni, mert a talaj mélyebb rétegében nincs elegendő mennyiségű víz – tette hozzá.