Nagy a baj: teljesen eltűnt egy tó Magyarországon

Nagy a baj: teljesen eltűnt egy tó Magyarországon

agrarszektor.hu
Számos helyen lehetett már arról olvasni, hogy a klímaváltozás egyik áldozata a Kiskunság területén található, szabadszállási Kondor-tó lett, mivel eltűnt a föld színéről. A probléma viszont még ettől is nagyobb lehet. Olyan tanulmányok is napvilágot láttak már, amely szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak. Hogy mit lehet tudni a Kondor-tó esetéről? Miért tűnt el? A HelloVidéknek Kiss Mónika, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály vezetője mesélt a tó állapotáról és jelenlegi helyzetéről.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A pannon szikesek az Európai Unióban unikális és veszélyeztetett, kiemelt jelentőségű élőhelyeknek számítanak. A jellegzetes szikes tavak általában 1 méternél sekélyebb, változó kiterjedésű, lefolyástalan időszakos, vagy ingadozó nyílt vizű vizes élőhelyek, melyek különböző geológiai üledékrétegeken alakultak ki a Kárpát-medence sajátos hidrogeológiai és kontinentális klimatikus adottságai között. Állapotukat és elterjedésüket jelentősen befolyásolják az antropogén hatások az utóbbi két évszázadban

- magyarázta a szakember.

A szikes tavak vízkészletét a felszín alatti víz ásványi anyagokban gazdag feláramlása határozza meg. A hazai szikes vizek között leggyakoribb a szódás (NaHCO₃) alaptípus. Az oldott sótartalom széles tartományban (1-50 g/l) változik (a tengervíz átlagos szalinitása 35 g/l), míg a pH-t tekintve állandóan lúgos (pH 8-10). A speciális körülmények miatt állat- és növényvilága jellegzetes és egyedülálló, az időszakos tavakban állandó halpopuláció nem tud kialakulni

- tette hozzá. Mint mondta, a szikeseket káros és felszámolandó területeknek tekintették a 19-20. században, elsősorban mező- és halgazdasági hasznosítás alá próbálták vonni több-kevesebb sikerrel. A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat és a klimatikus változások együttes hatásának köszönhetően a 19. század óta a szikes tavak kiterjedése a Duna-Tisza közén drámai mértékben, kb. 86 %-kal csökkent. A szikes tavak a természetvédelmi törvény hatályánál fogva 1997 óta "ex lege" (a törvény erejénél fogva) védett élőhelyek közé tartoznak Magyarországon.

A Kondor-tó a Fülöpházi-buckavidék buckavonulatának keleti oldalán található, időszakosan vízzel borított szikes tó. Medre évek óta szárazon áll, mementóként árválkodik benne a vízmérce, partján az egykori halászkunyhó. Vízimadarak helyett itt ma már legelésző marhákat láthatunk. Hasonlóképpen évek óta száraz a medre a Kondor-tó körül található többi időszakos szikes tónak is (Szappan-szék, Szívós-szék, Hattyú-szék)

- emelte ki Kiss Mónika. Közölte, 1976-1984 között a Kondor-tónál működött az első Akció Hungária nádi énekesmadár gyűrűző tábor, ami a tó kiszáradása után létjogosultságát vesztette. 2000-ben olyan csapadékos év volt, hogy a tómeder megtelt vízzel, helyenként 2 méteres vízmélység is mérhető volt. Ilyenre azóta nem volt példa. A tavalyi fúrások alapján a víz kb. 1,4 méterrel van a felszín alatt, ami nyáron mélyebbre is süllyedhet. A tómedret jelenleg szarvasmarhákkal legeltetik, ami a benövényesedés (eutrofizáció) lassítására, potenciális nyílt vizű felület megtartására (amennyiben később újra megjelenne e víz a tóban) egy megbízható természetközeli módszer.

A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszlás és az évszakok szokványos jellegének megváltozása (enyhe, csapadékszegény telek és tavaszok, erősen aszályos nyarak gyakoribbá válása) veszélyezteti a szikes tavak természetes vízkörforgását és ezzel veszélybe sodródik azok unikálisan gazdag élővilága is. A tartós vízhiány a természetes szikes tavak átalakulásához (ún. kiédesedéséhez), élővilágának elszegényedéséhez vezet, hiszen a vízhiány veszélyezteti a vizes élőhelyekhez kötődő fajok szaporodó- és táplálkozóhelyeit. A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik. Napjaink egyik égető természetvédelmi problémája, hogy az éltető vizet visszaadjuk a tájnak, vagy ha már ott van, akkor ne engedjük el

- hangsúlyozta a szakember.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Sebastien Nogier

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06