Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Hétmillió köbméter víz temette maga alá Parajd sóbirodalmát, és már biztosra vehető, hogy a korábban ismert formájában soha többé nem láthatjuk a bányát
- hangzott el a tusnádfürdői szabadegyetemen. A májusi katasztrófa során a heves esőzések miatt megduzzadt Korond-patak medrét védő geofólia megsérült, ami a bánya elárasztásához és bezárásához vezetett. A helyzetről Tusnádfürdőn Geréb László megyei önkormányzati képviselő és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke osztott meg részleteket. Geréb elmondta:
Most már mindenkinek az állami vagyon eltékozlása jut eszébe Parajd kapcsán. A parajdi közösség és az állam a legnagyobb vesztes, éves szinten ugyanis 10 millió eurós forgalmat valósítottak meg a turisztikai részlegben. Felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az állam meg volt bízva, hogy gazdálkodjon a vagyonnal, de ennek nem tett eleget.
Zakariás Zoltán rámutatott, hogy a bánya dolgozói lennének a leghitelesebb információforrások, de nekik megtiltották a nyilatkozatokat. "A helyi közösségből kevés a hang, itt kellene ülnie, mondjuk, egy bányásznak, de nem ülhet itt, mert a bányavállalat ezt megtiltotta nekik. Úgy tudom, 100 évre volt garantálva a sókitermelés, ez mostanában járt volna le. Ezt a periódust szerették volna 20-40 évvel meghosszabbítani, ennél tovább nem működött volna a sókitermelés. Ez mindenképpen határos projekt volt, de sajnos gyorsabb lett a vége, mint gondoltuk."
Tragikus a helyzet Parajdon: már a Korond-patak is veszélybe került
A gazdasági károk jelentősek: a bányában lévő hétmillió köbméter víz tizenöt év sótermelését oldotta fel. A helyi lakosok mintegy kétezer szálláshelyet működtettek, amelyek most kihasználatlanul állnak.
Geréb László szerint az alternatív turisztikai attrakciók, mint a kalandparkok vagy fesztiválok, nem jelentenek hosszú távú megoldást a térség számára. A felelősség kérdésében Zakariás a bányavállalatot, a vízügyet és az államot hibáztatja. "A bányavállalat, a vízügy, az állam a hibás, minden szintről el kell hangoznia legalább egy bocsánatkérésnek. Új turisztikai vonzerőt kell kitalálni, akkor megmenekülnek a szálláshelyek, ellenkező esetben ezeknek vége." Geréb László szerint a helyiek korábban jóhiszeműen hallgattak a kisebb problémákról.
A parajdiaknak nem volt érdekük, hogy a veszélyekről beszéljenek, hiszen a katasztrófakommunikáció korábban sem vált be, kevesebb ember jött, amikor a kisebb beázásokról nyíltan beszéltek. Jóhiszeműen elhallgatták a problémákat, de ezt abban a hitben tették, hogy akik felelősek a működtetésért, végzik a dolgukat.
Bár a Korond-patak vizét már elvezetik, a bányát nem lehet megmenteni. Zakariás Zoltán szerint kérdéses, hogy új bányát lehet-e nyitni, és a gyógyászati részleg visszaállítása is évekbe telhet. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek egyaránt ajánlott volt, segítette a szervezet regenerálódását és számos egészségi panasz kezelésében is hatékonynak bizonyult.
