Az utóbbi években az építőiparban is egyértelműen érzékelhető, hogy a megbízók egyre határozottabb igényként, elvárásként fogalmazzák meg potenciális partnereik felé a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot. Különösen igaz ez azokra a nagyvállalatokra, amelyeket már érint vagy a közeljövőben érinteni fog az ESG-jelentéstételi kötelezettség, illetve azokra, akik multinacionális piacokon működnek. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a szabályozásnak jócskán elébe menve, önkéntes alapon közzétesszük eredményeinket és céljainkat az ESG terén

- fogalmazta meg a 2024-es évre vonatkozó, a nemzetközileg elfogadott GRI szabvány iránymutatásait figyelembe véve született jelentés motivációját Hegyi Tamás, a DAV Mérnöki Kft. ügyvezetője.

A 36 oldalas dokumentumból kiderül például, hogy a vállalat 1 munkavállalóra eső CO2 e kibocsátása 7,09 tonna volt tavaly, ami megfelel az iparági sztenderdnek, de a cégnél természetesen szeretnék ezt évről évre lejjebb faragni. A kibocsátásuk döntő hányadáért (több mint 97%-áért) felelős gázolaj- és benzinfogyasztást például hibrid és elektromos járművek, munkagépek beszerzésével, illetve a szállítási folyamatok racionalizálásával mérsékelnék. A DAV-nál emellett stratégiai cél az épületeik energiafelhasználásának optimalizálása, további napelemes rendszerek telepítése, valamint újrahasznosított csomagolóanyagok használata. Ez utóbbi azért is hangsúlyos, mert az adatgyűjtés szerint 2024-ben munkavállalónként 1,5 m3 csomagolási hulladékuk keletkezett működésük során.

Kiknek kötelező az ESG jelentés?

Magyarországon egy közelmúltbeli módosítást követően a 2025-ös esztendőre nézve a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak, valamint azoknak a cégeknek kötelező ESG jelentést készíteniük, melyek éves árbevétele a tárgyévet megelőző két évben meghaladta a 90 milliárd forintot. Emellett az átlagos foglalkoztatotti létszámuk több mint 500 fő és a törvényben rögzített 26 TEÁOR kategória valamelyikébe tartozik a főtevékenységük.