A fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás alkalmazása egyes országokban már kialakult gyakorlattal rendelkezik új beépítések esetén, a meglévő városi környezetbe való integrálása ugyanakkor kevésbé vizsgált és meglehetősen nagy körültekintést igénylő feladat - írja közleményében a Szent István Egyetem. E hiányosságok pótlására Csizmadia Dóra, a SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója hazánkban elsőként vizsgálta meg a fenntartható csapadékvíz-kezelés módszereinek és eszközeinek városi alkalmazhatóságát a területhasználattal való összefüggésben.

 - mutat rá a téma összetettségére a tájépítész, aki ezt követően saját módszertant dolgozott ki azon fővárosi területek azonosítására, ahol a csapadékvíz felhasználása sikerrel alkalmazható lehetne.

Forrás: MTI Fotó: Lakatos Péter

Mint az a vizsgálat során kiderült, Budapest egyes városépítészeti zónái eltérő jellemzőket mutatnak.

- mutat rá eredményeire a fiatal kutató. A nagyléptékű térképes vizsgálatot az Őrmező lakótelepre készített modellszámítás egészíti ki, mely bemutatja a kék-zöld infrastruktúra elemek városi lefolyásra és városklímára gyakorolt hatását.

A vizsgálat során fény derült ugyanakkor arra is, hogy a fenntartható budapesti csapadékvíz-gazdálkodás akadályai nemcsak pénzügyi vagy műszaki problémákban, hanem a jogi és intézményi rendszerben rejlenek, amik egyébként egybevágnak a nemzetközi tapasztalatokkal is. Ebből fakadóan szükség van a témához kapcsolódó jogi fogalmak és felelősök, valamint a tulajdonosi és a fenntartói háttér tisztázására, ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bír a szakirányú tudás fejlesztése és az ingatlantulajdonosok bevonása, ösztönzése és támogatása is.