A szakértők a hőmérséklet globális alakulására és a szélsőséges időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzéseket vetették össze a népesség adataival és a várható élettartammal. Az átlaghőmérséklet világszintű növekedésére vonatkozóan különböző forgatókönyveket vettek figyelembe.

Számításaik szerint egy 1960-ban született személy átlagosan 2-6 hőhullámot tapasztal meg élete során. Egy 2020-ban született gyerek ellenben már 10-26 hőhullámot, ha a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét sikerül 1,5 Celsius-fokban korlátozni. Ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, a hőhullámok száma 15-29 lehet, ha pedig a kormányok nem változtatnak jelenlegi klímastratégiájukon, az 21-39 hőhullámot eredményezhet a ma születő generáció életében.

A többi szélsőséges időjárási jelenség esetében is növekedés várható. A ma 40 évesnél fiatalabbak korábban nem tapasztalt mértékben élhetnek meg aszályokat, hőhullámokat, áradásokat és terméskimaradásokat Wim Thiery, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint. Az eredmények alapján komoly veszélyek fenyegetik a fiatal generációk biztonságát, a kutatók szerint az emisszió drasztikus csökkentésére van szükség.

Különösen erőteljesen fog növekedni a szélsőséges időjárási események száma a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
Az alacsonyabb átlagjövedelmű országok fiatal generációit erőteljesebben érinti a probléma, mint a gazdagabb országokét. A 2016 és 2020 között Afrikában, a Szaharától délre született gyerekek 5,6-6-szor több szélsőséges időjárási eseményt fognak megélni. Európában négyszer többet fognak megtapasztalni a mai kisgyerekek.

- mondta Katja Frieler társszerző, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.

Globális szinten ez a fiatal generáció számára 24%-kal kevesebb szélsőséges időjárási eseményt jelentene ahhoz képest, ha az államok az emissziócsökkentés jelenlegi mértékénél maradnak. Európát tekintve ez 28%-os csökkenést jelentene.