Egyre kevesebb gazdaság működik Magyarországon: vészesen csökken a számuk

Egyre kevesebb gazdaság működik Magyarországon: vészesen csökken a számuk

agrarszektor.hu
A magyar gazdák 2020-ban összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek, az országban pedig 241 ezer gazdaság működött. A fő mezőgazdasági haszonállatok darabszámában 2010 óta ellentétes folyamatok játszódtak le. A szarvasmarhák száma csaknem 1 millióra növekedett, míg a tyúkok száma 31 millióra, a sertéseké 2,9 millióra, a juhoké pedig egymillió alá csökkent. 2010 óta tovább nőtt a gazdák átlagéletkora, de emelkedett a teljes gazdatársadalmon belül a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya is. A vidékfejlesztési programokban a gazdaságoknak csaknem egyötöde vett részt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető kiadványsorozatában.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

2020-ban 241 ezer gazdaság működött hazánkban, a gazdák pedig összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek. A fő mezőgazdasági haszonállatok darabszámában 2010 óta ellentétes folyamatok játszódtak le. A szarvasmarhák száma folyamatos emelkedés után 933 ezerre növekedett, míg a tyúkok száma 31 millióra, a sertéseké 2,9 millióra, a juhoké pedig egymillió alá csökkent. Ez összességében közel 1,9 millió állategységnek felel meg, ami lényegében megegyezik a 2010. évi értékkel. Tíz év alatt nőtt a gazdák átlagéletkora, valamint 20%-ról 39%-ra emelkedett, vagyis majdnem megduplázódott a teljes gazdatársadalmon belül a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya. A vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18%-a vett részt - derült ki a KSH az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető kiadványsorozatából.

Az ország valamennyi gazdaságát érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A KSH által végrehajtott összeírás végleges adatai alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, számuk 2010 óta 31%-kal csökkent. Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé. Elsősorban a kicsi, 4 ezer eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, arányuk ez idő alatt 70%-ról 53%-ra esett vissza, miközben a közepes méretű gazdaságok hányada (főként a 15000-99 999 eurós méretkategóriába tartozóké) 9%-ról 17%-ra nőtt. A mezőgazdasági termelés koncentrálódásának, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó standard termelési érték jelentősen növekedett, 2020-ban a standard termelési érték 45%-át az összes gazdaság mintegy 1%-át kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állította elő.

Az Agrárcenzus 2020 adatai alapján látható, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51%-ának van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül, ezzel párhuzamosan az állattartó gazdaságok 15%-ának egyáltalán nincs növénytermesztő területe. 2020-ban a legnagyobb, a gazdaságok 40%-át kitevő gazdaságcsoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt. A specializálódás fokát mutatja, hogy ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 67%-át, azonban a teljes állatállomány mindössze mintegy 5%-át birtokolták. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28%-kal gyarapodott, ez lett a legnagyobb gazdaságcsoport. Emellett a szakosodott kertészettel foglalkozók száma is nőtt. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok száma 10 éve még a legnagyobb volt, 2020-ra viszont 72%-kal csökkent, ami főként a nagyon kicsi, néhány baromfit, sertést tartó gazdaságok eltűnése miatt következett be.

2020 júniusában hazánk mezőgazdasági területe 4 millió 921 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53%-át tette ki. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Országszerte átlagosan a mezőgazdasági területek 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként, és mintegy 5%-át egyéb jogcímen művelték a gazdaságok.

Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány nagysága állategységben az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73%-a e két fajba tartozott. A legtöbb mezőgazdasági haszonállatot Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották, itt koncentrálódott az ország állatállományának harmada.

A hazai gazdaságok irányítóinak átlagéletkora emelkedett az elmúlt 10 évben. Míg 2010-ben a gazdaságok 28%-át irányította 65 éves vagy annál idősebb személy, 2020-ban már 35%-át. A gazdaságok irányítóinak átlagéletkora az összeíráskor közel 58 év volt. Az átlagéletkor Békés megyében volt a legmagasabb (59 év), és ugyanitt volt a legnagyobb a 65 éves vagy annál idősebb irányítók aránya (39%), illetve a legkisebb a 40 év alattiaké (9%). A skála másik végén (Budapestet nem számítva) Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyezkedik el, ahol az átlagéletkor 57 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31%-os, a 40 év alattiaké pedig 11%-os volt.

Egyre több viszont a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányító. Az elmúlt 10 év során arányuk 20%-ról 39%-ra emelkedett, vagyis közel megduplázódott, ugyanakkor viszont az abszolút számuk is nőtt a teljes gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-44 év közötti korosztályban a legmagasabb, ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók hányada az elmúlt 10 év során.

Összességében elmondható, hogy a vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18%-a vett részt, ugyanakkor arányuk változóan alakult a különböző gazdaságtípusokban, ami nagyrészt az irányító mezőgazdasági képzettségével függ össze. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok csak kismértékben (3%-ban) vettek rész a programban az összeírást megelőző 3 évben, miközben a legmagasabb arány a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságokra volt jellemző (28%). Ez utóbbi gazdaságcsoport veszi például a legnagyobb számban igénybe a programon belül az állatjóléti kifizetéseket is.

Az Agrárcenzus 2020 elemzései és táblázatai a KSH honlapján is megtalálhatóak, míg a kiemelt összesítő adatokat itt lehet megtekinteni. A településszintű adatok a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazásában érhetőek el.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?